Külsőségek, első benyomások, a teszt

Külsőségek, első benyomások

Anno remek móka volt, amikor egymás mellé került a Gigabyte-tól származó két vetélytárs, egy GTX 460 és egy HD 6850, mert alig lehetett megkülönböztetni őket egymástól. A GTX 660 Ti egy kicsit markánsabban tér el a 460-astól, de azért sokban hasonlítanak. A 660-asnak sajátossága a rövid NYÁK-ról lelógó hűtés, ami a szerelését elég macerássá teszi, de a későbbiekben látni fogjuk, hogy a használat során ennek csak előnye van. Az egyik, ami azonnal látható: a 2 db 6 pines tápcsatlatkozó csak a kártya hátsó oldalára tudott kerülni, ami főleg kisebb házak esetében roppant előnyös.

Az installáció további menete a szokásos volt – Windows indít, driver telepít, gép újraindít, és már ömlenek is az fps-ek a kártyából. De szó szerint – beszerelés után 5 perccel már futott a Heaven benchmark amolyan első stabilitástesztként.

Az alábbi grafikon megmutatja, hogy viszonyul a teszt két alanya egymáshoz fogyasztás terén:

Ahogy látjuk, a hasonlóság nem ért véget a külsőségekben – az idle fogyasztásban bekövetkezett csökkenés roppant dicséretes, és bár alacsonyabb TDP mellett a terhelt teljesítmény magasabb a 660 Ti esetében, ne felejtsük el, hogy a grafikon a teljes gép fogyasztását mutatja, és a jóval magasabb fps-ek miatt a CPU is sokkal többet dolgozik.

Nézzük a hőmérsékleteket:

A hasonló teljesítmény és hűtés miatt ezeken a számokon már nem is lepődünk meg - az újabb revíziójú Windforce hűtés valamivel jobb, de a különbségek akadémikusak…

… lennének, ha nem lenne a harmadik faktor, aminek az egzakt mérésére sajnos nem volt lehetőség: a zaj. Itt jön ki igazából a legfrissebb Windforce design ereje – míg a GTX 460 sem volt egy hangos kártya, fejhallgató nélkül jól hallható volt terhelés alatt a ventilátorok munkája. A GTX 660 Ti játék közben éppen csak hallatta, hogy jelen van, de alig volt hangosabb, mint a processzort hűtő Cooler Master Hyper TX3. Ezen a fronton tehát mindenképpen dicséret illeti a Gigabyte mérnökeit. Ja, és a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy terhelés nélkül egyik kártya sem hallható.

A teszt célja és eszközei

Aki olvasott már tesztet tőlem, az tudja, hogy érdekel a VGA-k mélyebb lelkivilága, bele szoktam menni a felépítésből adódó erősségekbe / gyengeségekbe, és általában azon vagyok, hogy a tesztalanyok közötti különbségeket minél alaposabban kivesézzem. Ez a teszt most más lesz – kifejezetten végfelhasználói szemszögből fogom vizsgálni a két versenyzőt, és arra keresem a választ, hogy mennyi értelme van a GTX 460-at mindennapi használatra GTX 660 Ti-re cserélni. Az elvárásaim, avagy a 660 Ti sikerének kritériumai:
- Átlagos és minimum fps terén jellemzően 80-90%-os előrelépés.
- Azok a játékok, ahol a GTX 460 kisebb-közepes kompromisszumok mellett átlagosan 40-50 fps-t produkált Full HD felbontásban, ott a GTX 660 Ti minimális kompromisszumokkal vagy kompromisszumok nélkül menjen 60 fps felett, úgy, hogy a minimumok se legyenek jelentősen a mágikus 60-as határ alatt.
- Azon játékok alatt, ahol a GTX 460 még kompromisszumok mellett is nyögvenyelősen ment, a GTX 660 Ti nyújtson játszható teljesítményt.

A fentieknek két szokatlan és egy megszokott következménye is lesz:
- A CPU és a rendszermemória azon az órajelen fognak futni, amelyen a normál napi használatban is üzemelnek. Ez azt jelenti, hogy a kártyák közötti nyers erőbeli különbség nem minden esetben fog maximálisan látszani (ld. CPU limit).
- A teszteléshez használt játékhalmazt is igyekeztem úgy kialakítani, hogy inkább a mostanság többet forgó játékaimat vettem bele a minden tesztben megtalálható standard VGA zabálók helyett. Itt azért extremitásokba nem mentem bele – nem lesz többek között Sequence, Blocks That Matter, Splice és Square Logic sem. Viszont szintén hiányzik néhány olyan örökzöld is, mint a METRO 2033 vagy a Batman: Arkham széria.
- Akárcsak az interneten fellelhető tesztek nagy része, ez a teszt is single player alapú, ugyanis csak nagyon ritkán multizok, ráadásul multiban sokkal nehezebb megismételhető tesztkörülményeket teremteni. Ezért a kártyák közötti különbségre multiplayer játék esetén csak fenntartásokkal (és kellően erős CPU-val) szabad következtetéseket levonni.

A fentiek tükrében kéretik higgadtan áttekinteni a konfigurációt és a használt játékokat:

A táblázatban szereplő információk elég egyértelműek, talán a VGA-knál feltüntetett zárójeles értékek igényelnek kis magyarázatot. A GTX 460 esetében elválik egymástól a core és a shader órajel, utóbbi az előbbi duplája. A GTX 660 Ti a Boost technológiának köszönhetően nem a névleges 915 MHz-es, hanem a "boostolt" 980 MHz-es órajelen ketyeg – ezt egyébként a mérések során a háttérben futó monitorozás is megerősítette, a kártya szinte végig a 980 MHz-es órajelen ment, nagy ritkán ugrott egy kicsit feljebb.
Végül, a memóriák órajele fizikailag 1502 MHz, az effektív órajel pedig a GDDR5-ös lapkák esetében ennek négyszerese.

A tesztben használt játékok (zárójelben a méréshez használt terület vagy benchmark):
- Battlefield 3 (Uprising)
- Borderlands 2 (Fink’s Slaughterhouse)
- Crysis Warhead (From Hell’s Heart)
- F1 2012 (beépített benchmark)
- Sniper Elite V2 (önálló benchmark)
- Saints Row: The Third (We're Going to Need Guns)
- Unigine Heaven 3.0 (beépített benchmark)

A mérések a következőképpen készültek:
- A videókártyák által nyújtott teljesítményt minden esetben a FRAPS mérte.
- Az átlagos fps értékek a FRAPS által mért átlag fps átvételével keletkeztek.
- A minimum fps-ek a FRAPS által mért képkocka renderelési időkből egy statisztikai alapú módszer használatával állnak elő. A módszer előnye a FRAPS által adott minimum fps-ekhez képest, hogy kiküszöböli az egyszeri fps eséseket (pl. egy rosszkor felbukkanó HDD művelet miatt), és kimutatja a microstutteringet és a hasonló fps fluktuációs problémákat.
- Minden tesztfutam háromszor került lemérésre, és a grafikonokra a három mérés átlaga került. Ha a három mérésből valamelyik feltűnő eltérést mutat, akkor ott az egész mérés ismétlése szükséges – ezen teszt során ilyen eset nem fordult elő.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!