Hááátőőő, egy bizonyos kor alatt biztos így van. Tizenéves koromban én is szinte kivétel nélkül az akkori tüctüc-trágyát hallgattam, és narancssárga műanyagzacsó volt a kabátom helyén. Elég röhelyes, így visszagondolva.
Azóta hallgatok mindent, és nem hat rám egy irányzat által sugallni akart hülyeség sem; nem kezdek el rongálni rock zene hallatán, nem lövöm be magam a technótól, nem kezdek gandzsát szívni a regitől, és nem kezdek el frakkban menüettet járni, ha komoly zenét hallgatok.

[ Szerkesztve ]

Apukám ezt te most komolyan gondoltad? Több mint 3 hónapja nem léptem be a fórumba, de ezért most muszáj volt... Rocker "vandál", Raper "gettóómadafaka"... Mi lenne ha kinyitnád a szemed és nem csak a vivából itélekeznél? Oké, hogy ott max annyi folyik, hogy "na ki gyütt vissza vazzzeee??" de pl. szerinted a tömérdek magyar underground raper miről beszél? 1 számot ajánlanék, azt gondolkozzál el azon, hogy milyen hülyeségeket írtál: Fankadeli - Álmodtam

Ui.: Paraszt (igen, antifaces szerinti értelemben, és aki ezt most nem érti, az nyugodtan keressen rá youtube-on az"antifaces" kulcsszóra) és hülye emberek mindig is lesznek, ezeket a dolgokat ne általánosítsuk már zenei stílusokkal.

Sokszor mégcsak nem is a felszín, hanem épphogy az van elnyomva jó mélyen az adott illetőben.
És a zenében tör ki. Van ilyen. Az emberi lélek sokkal bonyolultabb, minthogy így le lehessen egyszerűsíteni az egészet. Alapvetően nem tartom hülyeségnek a cikket, csak kicsit olyan infantilis, gyerekes a látásmódja.

Ugye most említhetném például a hc-t, amelyek közül nem egy keresztény (ún. straight edge) zenekar van, és hiába olyan a zene, ezek az emberek nemhogy nem vandálok, hanem még emberibbek is a nagyátlagnál.
Kár általánosítani, beskatulyázni. Amit már az előző hsz-ban leírtam, azt azért tartom, de annál semmi többet. Pl. azért zenei stílus alapján tudom, hogy egy depresszió, tcs, hasonló szintű zenekarokat (és ennél "velősebbeket" nem is) hallgató lányhoz eszem ágába sincs úgy közeledni, mert vagy nem elég zenei, vagy nem elég intelligens, vagy nem elég érzékeny, ezek például számomra nagyon fontos értékek mind. Én kb. ennyi következtetést merek levonni. Többet nem nagyon, bár már ez is épp elég információ nekem. Volt olyan lánnyal dolgom még régebben, amelyik kiröhögött, hogy Csajkovszkijt is hallgatok, na azzal a lánnyal nem is lett amúgy semmi...

nézzetek bele a blogomba és mondjátok meg ki vagyok 4 zenei "ajánló" is van, az uccsó kettő nagyon hosszú

Zenéről objektíven írni hálátlan dolog és véleményem szerint közel lehetetlen. Legalább annyira képes mindenki belőle szívügyet csinálni mint amennyire teszik ezt sokan az operációs rendszerekkel, web böngészővel, procival, videokártyával, stb.

Én is egyébként mindenevő vagyok de az elektronikus zenéhez, a rock zenéhez és az igényesebb pop zenéhez vonzódom leginkább. Hip-hop és rap nem az én stílusom, de persze ott is vannak kedvencek. Pedig se nem vandálkodom; nem hogy drog de még alkohol is alig, cigi pedig egyáltalán nem volt a kezemben; a "thug life" -hoz meg max. annyira vagyok köthető mint bárki aki a netröl töltöget.

[ Szerkesztve ]

A straight edge-et szerintem ne keverjük bele a dologba. Valójában nem sok minden köze van a valláshoz. Ahhoz pont nem. De nagyon sok máshoz igen. Ez egy elég kényes téma, sok a vita körülötte.

Ok, tudom, hogy valláshoz nem kell, hogy köze legyen (no alkalmi sex, no pia, no drogok, kb. ennyi az "alapszabály"), de sok straight edge zenekarban játszó zenész keresztény, ezt tudom. Amúgy nem értek hozzá különösen, én végülis straight edge életmódot folytatok, mégsem vallom magam annak.

Na most jól megfogom bántani a cikk szerzőjét, de ez az írás egy tök értelmetlen agymenés, először is az általad prezentált elég sarkos példák nem a zenei stílus szüleményei, pontosan forditva, bizonyos szociális problémák zenei leképezése. Vki nem azér lesz erőszakos, anarchista, vagy fog lövöldözni mert punkot rapet vagy akármit hallgat, pontosan forditva, azért fog ilyet hallgatni mert ezzel tud azonosulni. A te irásod nem ezt sugallja, másrészről zenei stilusok alapján ilyen egyértelműen bekategorizálni embereket......ezt sem tartom túl okos dolognak. Na persze ez meg csak az én szubjektiv véleményem....

Erről van szó kb, igazad van. A straight edge egy olyan dolog, ami szerintem inkább elvi alapokon áll, mint sem annyi, hogy nem dohányzok, nem vedelek, ezért már straight edge arc vagyok.

És még finom is voltál.

Bocs tom nem neked akartam válaszolni

"Ti gondolkoztatok már azon, hogy az emberek által hallgatott zene tulajdonképpen leírja az adott ember személyiségét?"

Ez egy butaság...

Zenéről történetéről van értelme cikket írni, hogy mi miből alakult, bár az elég szövevényes, de érdekes lenne. Viszont zenei stílus alapján megítélni embereket... és ezt még részletezni is egy cikkben.
Aki úgy gondolkozik, hogy a legtöbb ember akire ez illik: "Mert ugye kik is azok az emberek fiatalok, nem fiatalok akik a legvadabbak, legjobban rongálnak, vandalizmus, verekedés. hát a rockerek és a punkok. Miért? Mert a stílus következtében ők is azt hiszik, hogy hallhatatlanok és ezáltal felsőbbrendűek. talán ezért cselekszik azt amit." az rockzenét hallgat, az nagyon el van tévedve. SZERINTEM

Cikkírónak szól: két lábon kéne a földön járni, nyitott szemmel...

[ Szerkesztve ]

És ezt miért nekem mondod?

Mod.: Nah csak azér ám.
Ui.: Holnap nem megyünk el Chief Rebel Angel koncertre?

[ Szerkesztve ]

Az meg milyen zenekar? Ha nem punk el sem megyek, mert akkor nem kerülök a zene hatása alá, és nem megyek el rongálni meg vandálkodni...

Jóféle kis magyar punkok ők.

"Zenéről objektíven írni hálátlan dolog és véleményem szerint közel lehetetlen."

Az biztos. De azért lehetséges nem ennyire sarkítani, mint itt történt.

Kiskokó: Most én mit szóljak? Vajon lovagi páncélban estem-e neki a rendőröknek 2006 őszén, csak mert Manowart (is) hallgatok? (A TV előtt ülve hülyéztem le a randalírozókat.) Netán hetente minimum egyszer a pinceszintre iszom magam, és hetente más nőt szedek össze? (Hajj, sem italhoz, sem nőhöz nem nyúltam eddigi életem során.) Erősen sztereotíp a dolog, és bár írod, hogy talán csak egy icipici igazság csak van benne, de ki kell, hogy ábrándítsalak: így, ilyen formában egy icipici sincs. Ez így sértő mindhárom műfaj kedvelői számára, ráadásul túl nagy halmazokat vettél. (Rock bizony Elvis Presley is, nem csak a Cannibal Corpse. Talán a rock a háromból a legnagyobb halmaz, a könnyűzene felét kb. kiteszi.)

Mindazonáltal értelmes cikk is lehetett volna, ha jobban átgondolod és más oldalról közelíted meg. Mert az bizony igaz, hogy a hallgatott zene sokat elmond egy ember lelkivilágáról. Ez olyan, mint egy szereplő érthetetlennek tűnő cselekedete egy jó drámában: megvan a pontos előzménye, a karakter addigi életében és kialakult személyiségében kell keresni az okot. Én pl. azért hallgatok Manowart, vagy éppen Jason Hayes zenéit - hogy a fenti példámnál maradjak -, mert eszméletlenül megalomán vagyok.

Nem megyek köszi, angolul énekelnek, ha PUNK akkor legyen szép magyar és számomra érthető

Nos, ezen még lehetett volna dolgozni azért..
Régen én is gondolkoztam ezen.. Főként mert megfordultam szinte az összes említett stílus kedvelői között..
Kezdetben vala a disco, tuctuc, Gigi'D Agostino, etc.. Aztán Hip-Hop.. Sub Bass, etc.. Voltam róker, hungarista beütésű róker, aztán blekkmetálos, aztán pedig begótultam..

Kimaradt az írásból egypár igencsak alapvető stílus, pl. a gothic, a folk, az industrial/EBM, a synthpop, a szimfónikus zenék, az operák, bizony nem kiveszett stílus, van aki most is hallgat, köztük magam is.

Hozzá kell még tenni, hogy sokan egyszerűen divatból "szeretnek" egy stílust, mert tetszik nekik pl. az, ahogy a képviselői öltözködnek, vagy mert olyan a haveri körük, hogy megköveteli..
Jó példa erre a sok-sok divatgoth, aki teszem azt telerakja a myvipjét pengékkel meg véres nemtudommikkel... az ilyenek nem értik miről is szól ez meg az..
Vagy a hungaristák, akik leszarják az országot, de utálják a kissebbséget..
Lehetne még sorolni..

Nekem is jó ideig tartott, mire megtaláltam hová is tartozom zeneileg.
Teszek ide pár példát, mert annyi jó zene van, amikről nem is tudnak sokan...

[Globus-Preliator (élőben)]
[Aesma Daeva - Darkness]
[Epica - Cry For The Moon]
[The Sins Of Thy Beloved - Lake OF Sorrow (élő szintén)]
[The Crüxshadows - Deception]
[Clan Of Xymox - Jasmine & Rose (koncert)]
[Deine Lakaien - Where You Are]
[Agonoize - Koprolalie]
[Psyclon Nine - Divine Infekt]
[Ashbury Heights - Waste Our Love]

Tudnám még sorolni.
Lényeg a lényeg: a zene nem divatból jön.

Pedig biztos jó buli lenne. Majd gyere el Ignite-ra, ha megint jönnek. Ők nyomják magyarul (is).

Ha az emberek azt hallják hogy hardcore, máris a kutyanyávogós-macskaugatós rockra asszociálnak vagy a hc xxx-re, az általad említett techno szerzőket sokkal kevesebben ismerik, bár egyre többen
Én hallgatok hardstylet meg trancet is, de emellett az említett egyének trackjei a favoritom.

Ami az írást illeti: nekem is ezek a sztereotípiák jönnek le a mindennapi életből, az előző sorokban írtak miatt tehát én is egoista vagyok, ez van
A hallgatott zene viszont magában kevés ahhoz, hogy befolyásolja hogyan zajlik az adott emberke élete...

A rapper janik pl. Ámerikában azért is képesek egymást gyilkolni mert az anyucijuk más utcában nevelte fel őket - ezt Discoveryn láttam... A dokumentumfilmekből viszont már nem derül ki, hogy tulajdonképpen hogyan is "sikerült" a szülőknek idáig süllyedni - az ezt megmagyarázó filmek vetítését viszont már nem engedné a cenzúra