METAL Dagi Ed módra

[ Szerkesztve ]

"Rock stílus Leírás :
Nos ugye a Rock az alap stílus amire kialakultak az egyéb átformálódott fajtái. Például a Hard Rock, Punk Leírás, Punk Rock stb. Mivel a Punk egy kezdeti rock stílus utánzat lenne ezért nyugodtan ide sorolható.
Na de a lényeg. Mi is a Rock jelmondata ? Valahogy így hangzik : Rock never die! , azaz A rock sosem hal meg. (gyk.: örök)
Én ebből azt hozom le összefüggésnek, hogy ez a jelmondat átragad eme stílus hallgatóira. Mert ugye kik is azok az emberek fiatalok, nem fiatalok akik a legvadabbak, legjobban rongálnak, vandalizmus, verekedés. hát a rockerek és a punkok. Miért? Mert a stílus következtében ők is azt hiszik, hogy hallhatatlanok és ezáltal felsőbbrendűek. talán ezért cselekszik azt amit."

Rock = punk?
Rock = punk = rongálás, vandalizmus, verekedés? Halhatatlanság és felsőbbrendűség?

Nincs kedvem gyenge poénokat elsütögetni, hogy leülhetsz egyes, köszönjük emese és társai, kimondom: felszínes és sötét vagy. Óriási bakot lőttél. Apró kis darabokból túlságosan messzemenő, téves következtetéseket vonsz le, majd ezalapján hihetetlen túlzóan általánosítasz. Így inkább ne is próbálj meg okoskodni, többet ártasz vele, mint használsz. A cím alapján lehetett volna még értelmes cikk is, de nem lett az, sőt, nagyon sajnálom, hogy elolvastam, csak felhúztam magam ezen a szintű szűklátókörűségen, előítéletességen, burkolt rosszindulaton.

Továbbá: attól, hogy az elejére odaírtad azt a disclaimert, azt hiszed attól minden megoldva, és kényedre-kedvedre moshatsz össze dolgokat, fikázhatsz, rágalmazhatsz, általánosíthatsz?

Hozzávehetnél még pár stílust ezen az alapon,
például Mulatós:
Aki ilyet hallgat, kocsmában iszik minden nap, büdös, cigizik, és/vagy lopott ladában "múlat"?
Vagy esetleg ő dobálja szét a sörösüvegeket..., hazamegy, és megveri az asszonyt, szotyizik a buszokon?

Szerintem kár általánosítani....

[ Szerkesztve ]

Ajajj.. Nagy a vita látom.

Akkor énis tennék fel egy kérdést. Mivan azokkal akik pl: Progressive House, Deep House, Tech House, Psyhedelic trance zenét hallgatnak? Rájuk azt mondják, hogy drogosok. Füveznek, szipuznak stb... Énis ilyen stilusú zenét hallgatok,és mégsem dorogozok, és nemis probáltam soha. Egyszerüen ez a stilus jön be és kész.

És szerintem, az hogy ki milyen zenét hallgat, abbol nemlehet levonni semmiféle következtetést, főleg nem, hogy mien ember.

Ez az én meglátásom.

Éreztem én a cikk olvasása közben, hogy jönnek majd az olyan kérdések, hogy "én ilyen, meg ilyen zenét hallgatok és akkor én milyen vagyok...". A szerző a saját véleményét írta le szerintem, sőt azt az elején ki is nyilvánította elég érthetően. Jó írás szerintem.

Nézzünk egy másik példát is a felsoroltakon kívül.
Itt vagyok én (szerény és jelentéktelen személyem )... Kamaszkorom megindulta óta drum & bass hívő lettem, azon belül is inkább liquid funk. Zeneelméletbe nem mennék bele, a lényeg, hogy én már akkor ilyen stílusú zenéket kezdtem hallgatni mikor még nem igazán volt "divat" ha lehet így fogalmazni, sőt az emberek legtöbbsége mégcsak nem is halloot erről az irányzatról, ami akkor Bristol-ban (Anglia) és környékén már aranykorát élte. Hozzáteszem ez sarkítás mert tényleg szinte mindenevő vagyok, de legfőképp a tört ritmus az én világom főként ha bulizásra adom a fejem, mégsem hordok bogyógyakláncot, nem szedek, szívok, lövök semmit magamba semmitsem (persze 1-2 sör mindig jól jön ), öltözködésemben sem mutatkozik ez meg, abban is próbálom önnmagam izlését követni. Vicces látni az én szemszögemből az "eggyen" öltözködést követő, mostmár kb emósba forduló, szűk nadrágot, deszkás cipőt, kockás és egyéb cuccokat viselő színes divat majmokat. Sajnos ezek legtöbbsége divatirányzatként kezeli ezt a zenét, szinte foggalma sincs a mondanivalóról, azokról akik elkezdték,hogy honnan indult ki, csak hallgatja, és tömi magába a különféle tudatmódosító dolgokat. Sokszor mikor egyesek megtudják mire is bólogatok/táncolok/szórakozok, akkor kezdésnek előkerül a különböző drogok fogyasztásának témája, illetve hogy az úgynevezett "bézes arcok" (hallottam már pár elég érdekes fogalmat) mennyire semmire kellő, egyik napról a másikra élő emberek...
Na nekem ettől van helyből hányingerem...
össze lehet velem futni igazi minőségi bulikon miközben a hév engem is magával ragad, és bulizom ahogy a csövön kifér, de ettől még rendes állásom van, ha minden jólmegy gépész diplomám lesz (ha el nem szúrom innen félútról). Sokak szerint jó ember vagyok.

Lassan ott fogunk tartani, hogy a "te mit hallgatsz" kérdésre is nehezen fogunk válaszolni, vagy tartózkodva lesütött szemmel hallgatunk róla?! Lehet gondolkozni, levonni a következtetéseket, és összefüggéseket keresni.
Régen a ZENE emberek közti kapcsolat teremtésre szolgált példának okáért. Hatott az érzelmeinkre az érzékeinken keresztül. Figyeltük amint a művészek bemutatják alkotásaikat, amelyekben kifejezték magukat. Mi pedig (legyen az bármien műfaj) hangos tetszésnyílvánítással fogadtuk... Most pedig megkülönböztető eszköz lenne? ...

btw: ezzel nem azt mondom, hogy a szerző így vélekedne, vagy megkülönböztetne bárkit/bárkiket is. sajnos megkapja így is ezt az ember elég sok helyen. ...énis csak a tapasztalataim írtam le... a zenét magát kell szeretni, a többi nem annyira lényeges...

[ Szerkesztve ]

Ezt az öltözködés dolgot kösz, hogy felhoztad. Eléggé rühellem, hogy kötelező egy adott zenestilus bulijába adott ruházatban megjelenni különben kinéz mindenki.

Szerintem ott a baj, a stílus/zene keveredésénél, hogy nálunk az emberek többsége nem is érti az általában angol dalszövegeket, és fogalmuk sincs, hogy pl egy adott műfajon belül milyen sok téma lehetséges.

Viszont az, amit mondasz, (Vicces látni az én szemszögemből az "eggyen" öltözködést követő, mostmár kb emósba forduló, szűk nadrágot, deszkás cipőt, kockás és egyéb cuccokat viselő színes divat majmokat.), szerintem megkérdőjelezhető, mert ugyanazt teszed, amit a cikkíró tett, csak te nem zenei, hanem öltözködési szempontból skatulyázod be az embereket. Semmiben nem különbözik a kettő. Talán abban, hogy a te esetedben már 200 méterről is tudsz egy illetőről véleményt alkotni.
Az én filozófiám, hogy ha akar, mindenki öltözzön úgy, ahogyan csak szeretne (persze ésszerű határok között, ahogyan arra már egy korábbi hsz-emben kitértem: (Megjegyzem, kicsit gagyinak találom a hazánkban oly' elterjedőben lévő, véleményem szerint elég gyépés szokást, hogy megpróbálják a dollármilliomos amcsi hip-hop sztárokak utánozni, ezért a sok gyerek magára kapkodja a műanyag/aluminium aranyszínű dollárjeleket ábrázoló fukszokat, mintha ezzel bármit is tudnának jelképezni...) )

A divat, mint olyan, nagyon régóta szorosan összekapcsolódik a zenével, és azzal együtt változik. Mivel manapság rengeteg zenei irányzat létezik, ezért nyilvánvaló, hogy a nem fog kialakulni ennek megfelelő számú teljesen egyedi stílus. És végtére, miért baj, ha "tanulnak" egymástól az emberek?

Én az öltözködésemben elég régóta egy irányvonalat követek: a magamét.
Általában véve megtalálhatóak rajtam bizonyos stílusjegyek, amiket azért is viselek szívesen, mert tagjának érzem magam ennek a közösségnek, és úgy érzem, nem kell szégyellnem azt, hogy ez egy bizonyos fokig a külsőmön is megmutatkozik. Nem esek túlzásokba persze, és nem követem eszetlenül a beugró legújabb szokásokat, de nem is bújok bele a "csendes rajongók táborába" azt bizonygatva magamnak, hogy baromság a divatra ügyelni.

Igen, felveszem a feszülős nadrágot, mert divatos lett, és véleményem szerint (szerencsére nem csak enyém szerint, mert az nem lenne nyerő) nem áll nekem rosszul. DE nem feszítem bele magam az atomfeszülős gatyába, mert most az a legmenőbb. Hordok együtteses pólót. Azokét, akiket szeretek hallgatni, akiknek a zenéje, munkássága hatással van/volt rám, és büszkén is viselem, és sehol nem szégyellem magam. Ha elmegyek egy szórakozóhelyre, ami pl a hip-hop orientált, nem érzem magam rosszul, mert rajtam nem olyan ruha van, mint a többségen, és nem érdekel, hogy vannak, akiknek ez szemet szúr. Én képviselem az öltözködésemmel magamat, a stílusom jegyeit. Ez szerintem nem megvetendő, és nincs rajta semmi mulatságos.

[ Szerkesztve ]

És szerintem, az hogy ki milyen zenét hallgat, abbol nemlehet levonni semmiféle következtetést

Érdekes, én mégsem sok egyetemi tanárról tudok, aki például hallgatna tokaji panziót, vagy hasonlóan "tartalmas" zenéket. Következtetést igenis lehet levonni, csak ennél sokkal árnyaltabb, bonyolultabb ez az egész. De ugyan mi másnak lenne köze az általunk hallgatott zenéhez, ha nem a személyiségünknek? Vagy hasamra csaptam, és azt mondtam, én szeretem a doom metált?

sorry félreérthető volt... nem pont ezt akartam írni, csak kicsit elragadott a dolog...
felőlem mindenki azt vesz fel amit akar! nem ezzel van a bajom ezeken a bulikon, hanem azzal h ezek a srácok szinte mindegyike nem tud meglenni szintetikus és egyes természetes "anyagok" nélkül... és ami igazán elszomorító, hogy a legtöbbjük nem múlt el 16-17 éves... viszont az is igaz, hogy tényleg fúrcsán nézek rád ha nem úgy nézel ki... viszont asszmilálódni lehet, hiszen egyes szórakozóhelyek "levegőjétől" szinte már be lehet tépni...

Megmondom őszintén, engem tökéletesen hidegen is hagynak a dalszövegek.
Persze szeretem az emberi énekhangot, de hogy eközben mi is a verbális értelme, az nem igazán izgat.

Megmondom őszintén, engem tökéletesen hidegen is hagynak a dalszövegek.
Persze szeretem az emberi énekhangot, de hogy eközben mi is a verbális értelme, az nem igazán izgat.

Kicsit velem is elszaladt a ló, bocsi. Igen, abban igazat is adok neked, hogy a 16-17 évesek igen túlnyomó többsége nem elvi megfontolásból (persze azért a ruhavásárláshoz még nem kellenek elvek, kicsit túloztam ) választ magának ruhát, hanem azért, mert mindegyik másik korabeli azt hordja, és éppen a az általa preferált emberek öltözködési stílusához húz, ezzel pedig feljebb akar kerülni a ranglétrán. Kb ugyanaz a szerepe itt az öltözködésnek, mint a dohányzásnak.

Kicsit velem is elszaladt a ló, bocsi. Igen, abban igazat is adok neked, hogy a 16-17 évesek igen túlnyomó többsége nem elvi megfontolásból (persze azért a ruhavásárláshoz még nem kellenek elvek, kicsit túloztam ) választ magának ruhát, hanem azért, mert mindegyik másik korabeli azt hordja, és éppen a az általa preferált emberek öltözködési stílusához húz, ezzel pedig feljebb akar kerülni a ranglétrán. Kb ugyanaz a szerepe itt az öltözködésnek, mint a dohányzásnak.

Nah ne már. Tripla post. Az 504-es hiba megjelenése óta ez a rekordom.

[ Szerkesztve ]

...jól összemostad a Rockot a Punkkal egy laza mozdulattal. Magasszintű hozzánemértésről adva tanúbizonyságot.

Szerintem az alapján megítélni embert, hogy épp milyen zenét hallgat, nem nagyon lehet. Én is ismerek olyat, akivel teljesen ellentétes az ízlésünk, és megértjük totál egymást. Az meg, hogy épp ki milyen stílust szeret, az igazából a magán ügye az illetőnek szerintem. Én 17évesen is Eurodance-et hallgattam, most 30évesen is az Eurodance tetszik. És nem igen tud izgatni ki mit mond, mert csak azért nem fogok Hip-Hopp meg Trance zenét hallgatni, hogy ez a divat. Én azt szeretem hallgatni, amit szeretek, és élvezem a zenét. Egyébként még ez mellett, a Rockból csak is a klasszikus Rock-ot kedvelem. De, ez nem jelenti azt, hogy nem hallgatom meg az újabb stílusú zenéket, mert meghallgatom. Csak a mostani zenei irány számomra tabu. Ezzel nem is akarok itt megsérteni senki sem. Egyébként meg még annyit, hogy a 16-évesen én is az akkori bőgatya nagy inget hordtam 90'-ben, de egy 15-17evestől ne várjuk már el, hogy ne öltözzön úgy ahogy a divat diktálja! :-) Ez az a kor, amikor ilyeneket csinál az ember. :-) Ahogy én is öregedtem, én is elhagytam ezt a bő dolgokat, de a zenei irányzat az változatlan maradt továbbra is. ;)

Kedves cikkíró, van valami alapvető fogalmad is a zenéről, vagy csak beszélsz itt a nagy ködbe hülyeségeket?

Ennek mi értelme:
rock=agresszivitás
techno=egoizmus

?

Tettél fel valaha is egy Pink Floyd albumot, esetleg hallgattál bele a Helloween albumaiba, hallgattál valaha Beatlest, Simon & Garfunkelt, Devin Townsendet, Metallicát, Opethet, Pain of Salvationt, Dream Theatert, Abydost, és ezer meg ezer másik rockbandát? Ezt a hülyeséget hogy sikerült leírni? Belelátsz a zenébe, vagy csak felületesen hallgatod? Tudod, mi mikor, miért következik, és miért szól jól? Miért fejt ki valakiben agresszivitást, másban elszállást, muzikális kielégülést, zenei orgazmust?

Nem?

Akkor minek írsz baromságokat?