A telefon képernyőjének bámulása alapszintű készségek kialakulásától fosztja meg ezt a nemzedéket, amiknek aztán az egész társadalomra nézve lesznek nagyon durva következményei.

- empátia hiánya (nem érzi, mekkorát rúg a másikba egy beszólással, kommenttel; legfeljebb egy szomorú smiley jön rá, nem látja élőben, ahogy összerándul a másik)
- türelem hiánya (azonnali visszajelzés kell)
- normális önértékelés hiánya 1. (már a millennial/Y alkalmazottak is úgy érzik, hogy mindenki vágódjon hanyatt tőle, ha elvégzik az alap feladatuk egy részét)
- normális önértékelés hiánya 2. (mindenki csak a pozitívat posztolja, és mindenki más pozitív posztjaihoz méri magát)
- saját élmények hiánya (nem az a fontos, ő hogyan érzi magát, hanem az, hogyan fog kinézni a poszt)
- FOMO
- figyelemhiány (nem tud huzamosabb ideig egy dologban elmélyedni, másodperceken belül jönnie kell a következő ingernek. A taszkváltás viszont az agyban is eltart egy ideig, a folyamatos váltogatásra összességében rengeteg idő megy el.)
- valódi kapcsolatok hiánya (Messengeren pötyögve sosem fognak olyan eszmecseréket folytatni, mint élő szóban. Nem is alakulnak ki olyan mély lelki megosztások.)