"nálunk Drábik János szokta a 3. rész témáit feszegetni"
Ugyan nem neztem bele a filmbe, de ezek szerint jo esellyel vmi rosszul osszetakolt osszeeskuveselmelet lehet 
Szerk: kozben beleolvastam az elso resz transcriptjebe, es hat tenyleg annak nez ki...
[ Szerkesztve ]
Nem akartam zsákbamacskát árulni. Így legalább nem csalódtál. 
Amúgy én bírom Drábikot, sokkal értelmesebb őt hallgatni mint bármelyik magyar TV-műsort a nap bármely szakában.
Lehet, h a következő blogbejegyzés egy felmérés lesz arról, h ki hisz a bank kartellek világurami törekvéseiben. 
Az alapjan, amit olvastam tole, Drabik szakmai felkeszultsege, khm, erosen hianyos, marpedig ha az alapok nem stimmelnek, akkor a tobbivel nem erdemes foglalkozni.
Ez finoman szólva sem igaz, Irán nagyon szegény állam és még aktív külpolitikára is alig, nem hogy atomháborúra nem futja. Mellesleg Irak olyan lenne Iránnak mint a bizánciaknak Itália visszahódítása (térképen jól mutat, katonai siker, de gazdasági és diplomáciai katasztrófa).
Hogy sikeres republikánusról is legyen szó: Ronald Wilson Reagan.
Példaképnek ideális.
[ Szerkesztve ]
De előre gondoltak. Eredetileg a kelet-európai béke a románokról, a franciákról és a lengyelekről szólt (tervben volt Németország feldarabolása, de senki sem akarta, hogy a kontinensen megerősödjön a francia befolyás). A cél az volt, hogy a gonosz SZU-t állítsa meg, vagy tartsa fel. Aztán bekavart a gazdasági válság, jöttek a nácik, a háború... Mi pedig örülhetünk, hogy ennyivel meg úsztuk. Persze, ha nem támadtuk meg volna a SZU-t, akkor lehet hogy ma nagyobb lenne kis hazánk, de sajnos nagy döntéseknél mindig sikerül kiválasztani a vesztes oldalt.
