Petről jut eszembe egy régi story. Egyik cimborám német juhászával kimentünk a Lupára. Akkor még nem volt kiépített strand. Nem volt nyugtunk tőle, Kormi mindenünket összehomokozta. Elkezdtünk botot dobálni a vízbe. Amíg kihozta, addig nyugtunk volt. Egyik után túl sok idő telt el. Ránéztünk, épp úszott ki a bottal. Ezek szerint már lassul. Megint eltelt pár perc. Akkor már többen nézték a kutyát és röhögtek. Ez a bolond a bot helyett egy pet palackot kapott el és bőszen taposott vele kifelé. Csakhogy a palack egy horgász lehorgonyzott etetőbólyája volt. Végül a gazdinak be kellett úsznia és meggyőzni Kormit, hogy engedje el a palackot. Mondjuk, utána már nem nyüzsgött, hanem szépen lepihent.

[ Szerkesztve ]