A Road nem rossz, de nem is világszínvonalú, azért. Persze USA-ban vannak olyan bandák ezen a színvonalon, akik ismertek, de az sokkal nagyobb piac. Olyan, mint a könyvkiadás, egy átlagos vagy gyengébb cucc is nyereséges tud lenni. De a hazai zenei élettartam jó mérőegység lehet. Nem sok mai számról tudom elképzelni, hogy harminc-negyven év múlva is játsszák a rádiók, dúdolják az emberek, holott 30 évvel ezelőttieket még akkor is fognak.

Ha pedig a metált vesszük, ma azzal a legeslegjobb énekesekkel (mert ugye két dolog a lényeg ilyenkor, a zeneszerző és az énekes) sem tudnak világsztárokká válni, csak úgy félig-meddig, Európa, Japán. Ettől eltekintve meg lehet nézni, hogy egyes európai országokban mennyi olyan zenekar van, ami nem csak hazájukban ismert, és jó is, még ha éppoly rejtjeles a nyelvük a nyugati fülnek - pl. finnek -, mint a mienk. Lényeges tényező a marketing is, de a marketinget is kell valamire építeni. Ha nem ilyen justinbieber formákra, akkor pedig némi érték nem árt.

Hogy milyen a hazai slágerlista... Nem tudom, rádiókban csupa gáz zenét játszanak, csak azt tudom.