Írásaim kapcsán általában szép számmal gyűlnek a hozzászólások. Nem dicsekszem, nem erről van szó. Talán nem is olyan sok, nekem soknak tűnik.
De.
Vagy Te, és sokan mások, akik bár nem szólalnak meg, érzem jelenlétüket. Érzem. Megnyugtat, hogy vagy, vagytok.
No persze, látom a letöltések számát, de ez nem számít. Inkább az a domináns, hogy néha megszólalsz, megszólaltok, utalva olyasmire, amit csak az tudhat, aki "felkészült belőlem".

Idő: 2010-02-25 22:47:32
Bejegyzés: Az esküvője napját nem felejti el az ember
Te voltál. Személyes blog, apró titkok. Megtisztelő, hogy tudtad, hiszen az adat még a blogomban sem szerepel.

Írásaim kapcsán olyan személy is megszólalt már, aki írás kapcsán soha sehol, de nálam igen.

Remélem érted már, hogy mit akartam mondani azzal a pár szóval.