Szép kis bejegyzés, köszi szépen

Szívesen. Tápegységes topikgazdi társam felkért rá, én pedig elkövettem.
Használjátok egészséggel.

Nekem a PWM vezérléssel kapcsolatban lenne kérdésem. Van valami előnye a sima feszültségszabályzással szemben?
Tudom nagyjából hogyan működik maga a szabályzás, de már nem túl komoly lapok is képesek feszültségszabályzással ventillátor fordulatszámot változtatni és így viszont nem tűnik érdemi extrának.

Tehát ha venti nem fix fordulatszámú akkor megéri a PWM vezérléses vátlozat a plusz pénzt? Pl az arcticnak van ugyan olyan ventiből "sima" és PWM-es, az utóbbi picit drágább.

Itt az elméleti része is érdekel, hogy ha nem/igen akkor miért?

A modern alaplapok a sima ventilátort is tudják szabályozni. Proci hűtőnél azért nem árt, ha PWM-es, az egy kifinomultabb vezérlés, mint a sima feszültségszabályozós (DC).
Itt bővebben olvashatsz róla: link

[ Szerkesztve ]

Köszi. A leírás alapján nagyjából úgy foglalnám össze, hogy PWM-el szélesebb skálán és valamivel pontosabban lehet vezérelni.

Plusz a PWM vezérlés kap visszajelzést is, míg a sima nem.

Az első pár csapágyazás, gyakorlatilag siklócsapágyazás.

Ha elegendő a kerületi sebesség, a csapágy két felületet között kialakul az olajfilm. Ez esetben nem ér egymáshoz a két felület, nincs kopás. Ha nincs elegendő kerületi sebesség, kopik a csapágy.
Általában csapágy állórésze speciális anyagból készül (szinterbronz). Az üreges szerkezetű anyag üregei van feltöltve.
Olyan helyeken, ahol csak néhányszor áll le a forgás, ideális megoldás.

A másik két változat, csak az olajzás módjában különbözik. Leginkább PR jelentősége van. Egy autó főtengelyének kenése esetén van értelme a huzagolás jellegű kenőanyag felvitelnek. Egy ventilátornál nem keletkeznek akkora erők amik valóban indokolnák a használatukat.

A csapágyat lezáró szimering gyűrűket minden csapágyfajtákhoz alkalmazzák. Az elsődleges cél nem a kenőanyag megtartása. A kívülről érkező szennyeződéstől kell védenie csapágyat. (A nagyobb golyós csapágyak esetében amúgy is zsírt szoktak használni.)

Érdemes néhány ajánlást tenni a ventilátorok használatához.
A siklócsapágyak esetében lehetőleg megállás és viszonylag magas fordulatszámon, a fordulatszám változtatása nélkül érdemes használni a ventilátort. Minden leállás és elindítás egy szöget ver be a csapágy koporsójába.

A golyóscsapágyak esetében nem gond a leállás és újra indulás. A változó fordulatszám is OK.
Viszont a magas fordulatszámok esetében, a gyártási pontatlanságok miatt, káros rezonanciák keletkeznek. Felgyorsul a felületek deformációja.

Ezek után már az is tiszta, miért nem gyártanak siklócsapágyos kerékpárokat.

Ezt írtam, hogy a sima siklócsapágy változatai, viszont az nem kérdés, hogy jobbak nála.

Írtam azt is, hogy a csúszócsapágy is olajozott, valamint azt is, hogy a persely szivacsos szerkezetű.

A szimering különböző, a sima csúszócsapágyon épphogy egy záró porvédő van, a másik 2 megoldásnál már tényleg záró szimering van. Az FDB ventinél a legerősebb. Természetes, hogy egy szimering a külső kosztól is véd, szerintem ezt felesleges oda írni, nem akartam kilóméteres cikket tök feleslegesen.

Számítógépekről beszélünk, itt nem lehet folyamatosan járatni a ventilátorokat.

[ Szerkesztve ]

Visszatalálós UP!

Szintén #UP

Köszönöm ez nagyon sokat segített!

DeJó ,köszönöm szépen!

PCX-en van egy csomó más fajta. Mondjuk milyen a hidraulikus?