[Re:] [_Atesz:] Tápegység belső tisztítás -és ellenőrzés alapok. - BLOGOUT fórum

üzenetek

hozzászólások


_Atesz
(addikt)
Blog

Az i3-nál már hihetőbb a 29W.


inf3rno
(nagyúr)
Blog

Porszívóval nem lehet nekiállni? Én mindig azzal puculom a lapot. Van hozzá ilyen ecset szerű fej, amivel baromi jól lehet takarítani a port.


dugo_
(veterán)

A porszívó egy hatalmas elektrosztatikusan töltött cső. Elég rizikós azzal lapot takarítani. Szikrát húz vagy csak feltölti a lapod, aztán volt pc-d, nincs pc-d.


inf3rno
(nagyúr)
Blog

Hát nem tudom, épp az előbb olvastam, hogy a jobb porszívó gyártók fémszálakat szerelnek a csőbe, hogy ne rázhassa meg az elektrosztatikus töltés miatt a felhasználót. Lehet, hogy ez segít ezen az ESD problémán is. Mindenesetre én már sok éve így takarítom a gépem.
Lehet veszek egy ESD csuklópántot, meg ecsetet inkább. Az ecsettel porolás nem csinál statikus elektromosságot egyébként? Tulképp az is dörzsölés... Le merném fogadni, hogy van valami speciális ecset ilyen célra...
Amennyire én tudom a sűrített levegő sem a legjobb megoldás, a propán és bután mellett lehetnek benne szennyeződésként magasabb szénatomszámú alkánok, amik összezsírozhatják a cuccot, amit lefújsz vele.


dugo_
(veterán)

Van ESD ecset is, direkt emiatt.
Propán, bután tartalmú palack szerintem már nincs forgalomban, átálltak a PFC-re. A dobozos levegők nem tudom mennyire szennyezettek, kompresszornál érdemes megnézni használat előtt, hogy köpi-e az olajat.


inf3rno
(nagyúr)
Blog

Hát én pont ma néztem árukeresőben, és volt közte pb. Talán üvegház szempontból jobb is, mint a pfc... Bátyámnak lehet, hogy van régi ESD köpenye, elkérem tőle, meg szerzek csuklópántot is, meg utánanézek ennek az ecset kérdésnek is.

[ Szerkesztve ]


inf3rno
(nagyúr)
Blog

Ja köszi, csak most látom, hogy írtad, hogy van ilyen ecset, tök jó, veszek is. :-)

Beszéltem közben bátyámmal, azt mondja, hogy ez az ESD nem túl gyakori, de azért kimutatható pénzkiesést okozott náluk a cégnél, azért vezették be, hogy mindenkin legyen ESD védelem. Majd kerít nekem statisztikát is, én elsőre olyan 1%-ra vagy alacsonyabb hibaarányra tippelnék, amit ESD okozott.

A porszívónál olvastam olyat, hogy valakit megrázott a csöve, attól függ, hogy mit porszívózol, és hogy mennyibe fáj a porszívó. Azt írják, hogy a drága porszívók csövében fémszálak futnak, hogy megakadályozzák a feltöltődését. Az enyém sem volt olcsó, és azon ránézésre az egész cső fémből van. Ha maradok ennél a megoldásnál, akkor majd figyelek rá, hogy mielőtt elkezdek szívni, azelőtt földeljem valamelyik konnektoron a porszívó csövét és a házat is, így egyforma potenciálon lesznek, amikor elkezdek dolgozni. Esetleg össze is lehet kötni a csövet a házzal is, amíg tart a művelet.


Graphics
(Jómunkásember)
Blog

Korrekt írás :R

Végre valaki leírta :P


_Atesz
(addikt)
Blog

Köszi, csak a lustaságom hajtott, így már csak linkelni kell. :)


bebe159
(aktív tag)

Ezt azt hiszem elvégzem. Augusztusban tervezek egy kis gépújítást, helyre rakom a dolgokat, meg kitisztítok mindent. :D


didyman
(őstag)
Blog

A kondik kapacitása tökre lényegtelen adat. Akár kétszer akkora is lehet, semminek nem lesz tőle baja. De ami fontosabb, az az ESR-e. Az üzemi frekvenciából számolt, szükséges kapacitás, amivel a megfelelő szűrést garantálni lehetne, jóval kisebb. Az alacsony ESR miatt van akkora, amekkora. És emiatt a 105 fokos kondenzátor nem jó ide. Alacsony ESR-ű kondi kell (ami zömmel 105 fokos is). A púpos, kifolyt kondi csak egy a lehetséges meghibásodások közül, kicsi méretűek kiszáradni szoktak inkább. Azokat érdemes cserélni, ha látszik rajtuk valami, ha nem, ha már hozzá kell nyúlni a kondikhoz.
Tápegység terhelhetősége: alapvető hiba, kismilliószor veséztük csak ki. A ráírt adat a leadott teljesítmény, nem szorozgatunk semmivel. És ez szinte semmit nem ér, mert az egyes ágak terhelhetőségét kell alapul venni. Ez manapság 90 %-ban a 12 V-ot jelenti, tehát az ott szereplő áramerősségekből érdemes kiindulni. A közepes minőségű tápnál annak is örülhetünk, ha a felét tudja.


didyman
(őstag)
Blog

Egy 20 kV-os feszültségforrás közelében azért az 1 MOhm nem megnyugtató.


bazsi83vp
(senior tag)

A szövegkörnyezet alapján szerintem szimplán azt akarja mondani a felszorzással, hogy nem illik a tápot a névleges teljesítmény közelében járatni állandó terhelésnél. (indítási és egyéb csúcsok ugyebár)
Ezért szoroz a gagyi tápnál 1,2 helyett már 1,5-el.
Persze ettől még te is jót írsz az ágakkal kapcsolatban.


didyman
(őstag)
Blog

De, illik. Azért van ráírva annyi, amennyi, mert azt bírja akár tartósan is. A gép ilyen igénybevétele pedig, hacsak nem bányászat folyik rajta, abszolút nem jellemző átlagosan, a fő fogyasztó alkatrészekre megadott maximális adatokat rövid pillanatokra érheti el s akkor sem feltétlenül egyszerre minden alkatrész. Azokat a táp meg szépen kiszolgálja. Az indítási csúcsokról is ezer meg egy helyen elmondtuk, hogy az a táp üzemszerű működéséhez tartozik. Indításkor egy alap, kisfogyasztású gép is gyakorlatilag rövidzárként jelenik meg a táp számára, annak saját kondenzátoraival együtt. Ökölszabályként persze nem tudunk máshoz nyúlni alkatrészek vásárlása előtt, minthogy összeadjuk az ismert adatokat. Ezzel nincs gond. De nem kell semmilyen hókuszpókusz, szorozgatás, hanem a drága géphez mérten töredék árú tápból jót kell venni és nem közepeset (jó alatt nem a színes-szagos, mindenféle húha-dologgal felvértezett tápot értem, hanem a minőségi gyártó minőségi termékét). Ha a 12 V terhelhetőségét ellenőriztük a választott tápnál, akkor a számolt értékhez felfelé legközelebb eső teljesítményűvel biztosan nem nyúlunk mellé. Tartósság tekintetében egyáltalán nem garancia, hogy a jóval nagyobb teljesítményű tartósabb lesz, amióta terhelésfüggő hűtés van bennük. Ha bányagépet építünk, az 50-60 %-os méretezés az ideális, mert ott lesz a táp hatásfoka a legjobb, vagyis a legkisebb veszteséggel ott fog tudni üzemelni.


bazsi83vp
(senior tag)

Akkor ajánlom végezz el egy (villamos)mérnök-képzést és akkor megtudod, hogy is miért méreteznek 80-85 százalékra tartós terhelésnél 100 helyett a hatásfokon kívül.

Ami meg a hatásfokot illeti, az nagyjából tény amit írsz. (A 12 volt pedig abszolút jó, de mivel felfelé kerekítesz, ugye hogy van esélyed a fenti tartományba esni. Már a felkerekítés miatt sem lesz 100% ugyebár.
Szóval a hatásfok: egy jó tápnál a 0,5 és a 0,85 terhelésnél max 3% körüli a difi, kellően lapos a hatásfokgörbe... teljes teher esetén lehet már 5-6% néha a 0,5-höz képest, de ez csak az egyik ok a 0,8-0,85 terhelésre, összességében nem nagy a különbség egy átlag gépnél, DE.. létezik. "Átlag gép" amikor a 250 wattot (se) fogyasztó light gamer doboz mellé Vér Pisti nem 850-es tápot vesz.)

Persze az ilyen gagyi 5.000 forintos tápokkal más a helyzet. Aki olyat vesz, az magára vessen.


didyman
(őstag)
Blog

Villamosmérnök vagyok, emellett fejlesztettem és terveztem is ezt-azt. De köszi a kioktatást. :-)


bazsi83vp
(senior tag)

Akkor remélem nem üzemeltetsz tartósan 100 % (sőt 99,9%-se) terhelésen tápegységet.

[ Szerkesztve ]


didyman
(őstag)
Blog

Ez hogy s miért jön ide? :-) Amúgy igen. A labortápjaimat bármikor befogom 100 %-os terhelésre, ha a mért/tesztelt áramkör igénye úgy kívánja, akár napokon keresztül. Nincs ráírva, hogy a teljes terhelés ilyen és olyan körülmények között és ennyi ideig vehető ki. A terhelhetősége gépkönyv szerint garantált, rackbe szerelve, passzív hűtéssel-nálam kicsivel könnyebb dolguk van, nincsenek fiókozva. Az elmúlt 25 évben egy, a vezérlésben lévő tranzisztor (amit sem meleg, sem terhelés nem ér :D ) fáradt el az egyikben.
A 400 W-os tápegységre azért van 400 W írva, mert ennyivel terhelhető. Nem PMPO, nem 3 percig, hanem tartósan. SOHO termék, az alkalmazási területén nem jellemző, hogy a maximális terhelésén, folyamatosan üzemeltetik. Egy PC teljesítményfelvételi diagramja sosem egyenes, hanem kisebb-nagyobb csúcsokkal gazdagon tarkított, aminek az átlaga a felhasználás módjától függően (szövegszerkesztés, vagy játék) alacsonyabb, vagy magasabb érték. Én a méretezéskor ezeknek a csúcsoknak az elméleti maximumára lőttem be tápegységet. Fentiekből következik, hogy a tápegység csak rövid csúcsokban, de leginkább sosem fogja elérni azt, amit számoltam-inkább csak megközelíteni. Az átlag meg messze ezalatt fog húzódni. Tehát nem jár semmi folyamatosan 100 %-on. A korábbiakban írt, hihetetlenül alacsonynak tűnő fogyasztási értékek is ilyen átlagok. A csúcsokat ezek az egyszerű, konnektorba dugható mérők elég esetlegesen tudják mérni, de az átlag jó. Mértünk Rudiékkal elég sok dolgot a PH-nál, meg én is állandóan mérek valamit.. :D


didyman
(őstag)
Blog

"Ilyenkor megugrik a feszültség, ami tönkre teheti a tápot, rosszabb esetben a rá kötött alkatrészeket is."
Nem ugrik meg. A villamos ív nem indukál feszültséget. Az egy kicsi és ohmos ellenállású soros veszteségként modellezhető.


bazsi83vp
(senior tag)

Na jó, a labortáp az más kategória, annak én is maximálisan megbíznék a minősőgében. Ahogy a CNC-n is merem a forgácsolást úgy paraméterezni, hogy a villanymotor, vagy épp a szerszám az elméleti maximum közelében legyen terhelés szempontjából. :D (így gazdaságos/termelékeny)

Amúgy igen, a pc-n gondolom már játék közben is eléggé tud a teljesítményfelvétel ugrálni, annak függvényében, hogy épp csak CPU, GPU, vagy épp mind kettőt magasan terhelve vegyes limit van + a merevlemezek is épp aktivizálták magukat... ha meg kilép negyedelődik, vagy akár még jobban esik a fogyasztás.

üzenetek