először is: imádom a könyveket, kiskrapek korom óta.
gyűjtöm, rendezem, nézegetem, sőt, olvasom is őket.
amikor kölökkoromban moziban láttam a rózsa nevét, érdekelt is, hogy megégetik salvatorét meg a cigánylányt, vagy hogy sean connerynek megpörkölődik a szakálla - nekem az égő könyvtár miatt fájt a szívem.

ugyanakkor a kütyüs olvasás jó dolog.
célszerszámot sohse vennék erre, de amikor 5-6 éve meglett az első pda-m (3.5" 320x240 kijelző, szóval ma már nem nagy csoda), teljesen rákaptam az ezzel való olvasásra.
akkoriban sokat utaztam (át az országon, 7-8 óra út), s elmondhatom, nincs annál nagyobb élvezet, kikapni a zsebből, és olvasgatni, mellette zenét hallgatni (kizárva a kupéban helyet foglaló visító kiskölköket és pletyiző öreglányokat). és mindezt úgy, hogy nem kell féltéglát magammal cipelnem, lehetőleg rögtön kettőt: egyet a visszaútra is. nem izgat, hogy hajnali vonaton/buszon vagy felkapcsolják a világítást vagy nem - én tudok olvasni...
a másik nagy vonzereje persze az volt a dolognak, hogy hirtelen hozzáférhetővé vált (igaz, khm, nem annyira legálisan) egy rakás, mo-n meg nem jelent írás is: 2 évig gyakorlatilag csak pda-n olvastam, még olyat is, ami megvan papírformában (pl angol terry pratchettek).

szóval a könyv más tészta, hangulata van, illata, borítója, fürdéshez csak papírkönyvet vinnék (s nem csak azért mert féltem az elektromos eszközt), de kütyükkel olvasni kényelmes, szemkímélő, és élvezetes...