Abban sok igazság van, hogy a magyar hr-rel vannak bajok. Ennek egy oka van: amit korábban személyzetisnek hívtak, az mindig szigorúan pártcsinovnyikok állása volt, talán ennél vették legszigorúbban, hogy az adott ember pártkatona legyen. Aminek az lett az eredménye, hogy a rendszerváltáskor ezt a munkakört egy emberként hajították ki a fenébe. A vállalatok, magáncégek örültek, hogy megszabadulnak a párt beleszólásától és ezt úgy mutatták meg, hogy a személyzetis ment a levesbe.

Ettől egy hr-es generáció teljesen kimaradt, hirtelen nagy lett a munkaerő piaci űr a hr területén és feltöltötték egy halom gyorstalpalón végzett ''szakemberrel''. Nagyon sok tanár, tanító ejtőernyőzött a hr-be, szaktudás közel a 0-hoz. Ennek a dolgozók isszák meg a levét, mert a legtöbb hr-s megrekedt azon a szinten, hogy a hr=toborzás.

Pedig nem. Ha úgy gondolod, hogy nem létező szakma, az csak azt jelenti, hogy nem láttál még rendes hr képzés tananyagot, nem láttál még rendes hr-es szakembert. A deriválás az egyszerűbb ismeretek közé tartozik náluk.