Figyelek Rád, és éppen ezért, amit írtam, abban minden személyes volt, és nem általánosítottam. Általánosságokban nem is beszélnék senkinek, pláne Neked. Talán az önismeret terén most egy nyugodtabb időszakod van, ahol körvonalazott, szépen meghúzott vonalakkal rajzolt az életed, és abban minden szereplő. Viszont az idő egyre több vonalat vés majd mindannyiunk arcára, és bizony eljön az a perc, amikor kedvesed szemébe nézve valaki mást fogsz látni visszatükröződni, mint aki a tökörben Rád néz. Így jársz majd a gyermekeiddel, és mindazokkal is, akik kapcsolatban állnak Veled, s mernek majd olyan tükröt tartani eléd, amelybe bátran belenézhetsz. A klienseim között akadnak 40-50 évesek, és mindannyian a legelemibb kérdéssel néznek szembe: önmagukkal a párkapcsolatuk krízisein keresztül. A szerelem már régen kihúnyt, a szeretet és vonzalom viszont még kitart, ők mégsem képesek úgy változni, ami megtalálná az egyensúlyt önmagukkal és a kapcsolataikkal. Ilyenkor ahhoz kapnak segítséget, hogy bele tudjanak nézni a társuk tartotta tükörbe, és meglássák benne azt, amit ők is képesek elfogadni önmagukról.
Az önismeret a halálig vezető út, és a halál a legnagyobb próbája, vajon tényleg eléggé ismerted-e magadat...
Én erről beszéltem.

A tinédzserek, és fiatal felnőttek önkereső kérdései az élettapasztalattal, és a világ kitágulásával újra fogalmazódnak, és sokkal mélyebb, és elemibb szinten kapnak majd megválaszolást. A legfontosabb kérdéseket pedig egy életnyi tapasztalat sem tud teljes bizonyossággal megválaszolni.

A csajozós, bulizós, pasizós, unalmas részeket pedig újra fogod élvezni, amikor a srácaid állítanak be velük az ajtón, és Te égnek álló hajjal hallgatod majd őket, és minden összes tudásoddal sem tudod megmagyarázni majd nekik a saját válaszaidat

Ugyanakkor, persze, értelek. El is fogadom, hogy MOST így gondolod és érzed.