Néni eltünt. Talán akadt egy olyan jószándékú ember, mint tisztelt fórumtársaim zöme. Talán mégis befogadta a rokona. Talán már haza is utazott.
Talán "futtatója" más helyszínre vitte, vagy küldte kunyerálni.
Talán, talán, talán...

Nem mostanában jelentek meg a koldulók. Idővel iparággá változtatták mások zsebének megkönnyítését.
Van a nagymogul, pár behajtó, és jónéhány kunyeráló, mint a piramis alja.
Mankó, fehér bot, bármit felhasználnak kelléknek.
És bárkit.
Volt rá példa, hogy egy koros nő ült a járdán, és lehajtott fejjel kántálta kuncsorgó mondatait, miközben egy rongyon feküdt egy silányan öltöztetett kisgyerek mellette. De nem ám nyáron, hanem hideg télben. Az emberek szórták a nő elé a pénzt. Ki aprót, ki papírt. A nő időnként lefölözte az adományokat, hogy ne tűnjék soknak. Kunyerált tovább, csak kunyerált, végezte a dolgát. Aztán jött az a bizonyos "bálnamerci", a nő letejelt, felkapta a kisgyereket, és ment dolgára.
Jómagam is láttam, de a történet egésze úgy állt össze, hogy jópár taxis figyelte az eseményeket, egyikük személyes ismerősöm.

Szóval egy kisgyerek szenvedése sem jelent problémát azoknak, akik munka nélkül tollasodnak. Akkor miért lennének skrupulusaik egy idős mami kapcsán?

Gondolkodjunk már egy kicsit.

Nénit egy rokon hívta, "...aki lakást és pénzt ajánlott neki." Gondolom inkább lakhatást.
Komolyan vehető, hogy a rokon meggondolta magát néhány óra, pár nap alatt? És ha már lakhatást nem nyújtott, ugyan miért nem adott Néninek pénzt, hisz' megígérte?

Néni elindul, zsebe üres. Annyi pénze sincs, hogy pár napig enni tudjon.
Ez is hihető?

Sajnálom, nekem azok a műanyag pohárral kunyerálók jutnak eszembe, akik táblát mutogattak mindenkinek. "Szegény román vagyok, nincs pénzem hazautazni." Talán blamálták, vagy már elunták, netán lusták voltak ismételgetni a mondatot.

Nem kérges a szívem. Képes vagyok utolsó falatomat, utolsó cigimet feláldozni, ha valóban a kiéhezettséget, szenvedélyt látom. Munkába menet képes vagyok odaadni kajámat egy kóbor kutyának, legfeljebb pár órát éhezem.

Minden tiszteletem azoké, akik Néni után szaladgálnak, hogy segíthessék.
Azonban - és úgy tűnik, nem vagyok egyedül - nem hiszek Néni tragikus sorsában.

[ Szerkesztve ]