Nézd, én egy hosszú hajú, rokkerfazon, nincstelen fickó vagyok, mégsem vagyok közutálat tárgya. Valahogy az összhatás úgy tűnik, nem olyan negatív, még ha nem is egy nőcsábász-fizimiska a végeredmény. De legalábbis "intelligens művésznek" elmegyek. Zsebórát húzok elő, ha érdekel, mennyi az idő; erősen gesztikulálok beszéd közben, néha egész patetikusan szólok; fennen hangoztatom, hogy milyen szép világ volna, ha megint a többség lóval járna, meg effélék, sorolhatnám a különcségeimet. Mégsem néznek ki, nem utálnak. Tudtommal. (Osztán ki tudja? )