20 évesen egy kisebb műtét után a korházból azonnal hazaküldtek. A buszon egy 70+ nénike vette észre, hogy milyen rosszul vagyok, és ő adta át nekem a helyét.
De volt olyan is, hogy teljesen begipszelt lábbal ültem, és felettem 2 középkorú nő mondogatta, hogy 'ezek a mai fiatolok...'
Kisgyerekként családdal felszálltunk a buszra. A hugom és én leültünk ketten egy ülésre. Felszállt 2 vén banya, az egyik leült mellénk, a másik meg bunkón ránk szólt, hogy adjuk át a helyet. A buszon még volt üres hely, csak ugye akkor nem tudott volna a barátnőjével trécselni. Az volt az egyetlen alkalom, amikor láttam az apámat egy idősebbel ordítani. (még az is lehet, hogy az egyetlen alkalom volt)
A legjobb pedig az volt, hogy koleszból hazafelé 2 óriási nagytáskával az ölemben (magasabban voltak, mint a fejem) odaállt egy nőcike 2 kiló arannyal a nyakában, hogy azonnal adjam át a helyem!
Átadtam, de nem volt hálás érte. :-)

[ Szerkesztve ]