Asztalos / asztalos

Aki elektronikával foglalkozik -> villamosmérnök lettem. Ezt már alsós koromban tudtam .

semmi, és sikerült

"Vonatvezető" > is lettem. (idézőjelben, mert köznapi értelemben állja csak meg a helyét a kifejezés)

Informatikus akartam lenni, és most az is leszek egyelőre. De inkább váltok majd buszra.

Javaslom ne PCI buszra válts, hanem korszerűbbre

Éreztem, hogy ma még kapni fogom az áldást.

ROMbusz?

[ Szerkesztve ]

komp

játékboltos. hogy majd jól bezárok és játszok egész nap...

Ön komp akart lenni kiskorában,de nemkomplett.

Csillagász. Később megtudtam, hogy a csillagászok nem a távcsöveken át bámulják a csillagokat, mi több, valójában fizikusok és már el is ment a kedvem tőle. Ezután, úgy tízéves koromig régész akartam lenni, de elkezdtünk történelmet tanulni és rájöttem, hogy az ókornál újabb témák már untatnak.
A pályaválasztáskor meg elektronikai műszerésznek indultam, de a szemem miatt nem engedtek.

Elsősorban matektanár szerettem volna lenni. És, hogy mi lettem? Semmi Igaz még csak most állok felsőoktatás előtt, szerintem valamelyik egyetem műszaki karára fogok járni, bár gondolkoztam egy másik gyerekkori álmomon, a tűzoltóságon(mellette meg levelezőn felsőoktatás).

A töris rèsz velem is ìgy volt.Jelenleg gèpèszmèrnöknek tanulok.

Informatikus akartam lenni, aztán elektronikai műszerész lett a szakmám, és SMT operátorként helyezkedtem el. De tetszik a vonal, csak inkább a technikai része érdekel (ezért is akarok technikus lenni - már ha a kib*szott oktatásomat befejezik, mert még a gépeket se tudom használni normálisan).

Apró gyerekként színész akartam lenni. A suliban mindenki nevetgélt körülöttem, természetesen óra alatt is szórakoztattam őket. Hiába ültetett a tanító néni komoly, vagy stréber gyerek mellé, őket is "megrontottam". Ennek ellenére érdekes módon mégis ötös volt a magatartásom is.

Mikor az Ihász Dániel általános gimnázium I/A osztályában koptattam a padot, egy reggel ráébredtem, hogy eddigi vágyam helyét átvette egy másik. Gépészmérnök leszek, akárki meglássa. Tervezek én majd olyan, de olyan gépeket... Hogy milyen gépeket, azt még nem tudtam, de a lelkesedés megvolt.
Aztán a sors közbeszólt.
A család anyagi helyzete rommá vált. Anyám mondta ugyan, hogy tanuljak tovább, akár vért izzadva is megteremtik a lehetőséget, egyszerűen nem volt bőr a képemen teherré válni. A tanév végén 4,72-vel hagytam ott a gimit. Mit mondjak, fájt a szívem.

Ősszel a MÜM 2 sz. Ipari szakmunkás képző iskola tanulója lettem. Az emelt szintű csoportba iratkoztam be, amely nem 2, hanem 3 éves volt, mert úgy gondoltam, hogy majd munka mellett tovább tanulok, két év alatt megszerzem az érettségit, aztán irány a Műszaki Egyetem.
Igen, könnyítettem a család terhein, hiszen ösztöndíjat, munkásruhát kaptam, és a szociális keretből sok más osztálytársammal együtt öltönyt, cipőt is. Az ebéd napi 1, azaz egy Forint volt, futotta az ösztöndíjból.

1969, Szakmunkás bizonyítvány a kezemben, irány a munka frontja. Kapásból elit helyre kerültem, a Hungarocamion ifjú esztergályosa lettem. Úgy döntöttem, hogy egy évig pihentetem az agyam, aztán jöhet a tanulás. Ez csak részben igaz, mivel ősszel az MHSZ keretein belül megszereztem a jogosítványt. A-B-C-E kategória, mindösszesen kevesebb, mint 1.200 Forintért. Ja, kérem, abban a pfújrohadtátkos rendszerben még törődtek a fiatalokkal.

1970, ideje lesz elkezdeni tanulni. Én terveztem, a hadsereg döntött. Június közepén bevonultam, 25 hónapot húztam le egyenruhában.
Már nem volt kedvem tanulni, valahogy fáradtnak, kiszáradtnak éreztem magam.

Voltam esztergályos, sofőr, smirgligyártó, gumigyári melós. Mindösszesen 6 munkahelyem volt, az utolsó kettő csak azért, mert 18,5 évi becsületes munka után (Miniszteri Dícséretet is kaptam) kirúgtak a kórháztól, mert külső cég vette át a szállítást.

Akasztott ember nem voltam.

Nyugdíjasan megvonom a vállam, nincs mit bánnom.

[ Szerkesztve ]

Építész -> DJ -> Informatikus

Gépészmérnök.

Boldog akartam lenni. És összejött.

Mikor pici voltam tanárnéni, mint Anyukám, mikor nagyobb lettem, szabó, mint nagypapám, aztán édesapám kedvében akartam járni és ügyvéd, aztán most meg fizikuskezdemény vagyok

Orvos, kutató, csillagász, animátor. Az első és második jelenleg folyamatban van, szóval még nem biztos.

Én programozó vagy valami informatikus féle. Jelenlegi végzettségem Informatikus könyvtáros. Az 50% annyira azért nem rossz

Édesapám után esztergályos akartam kicsiként lenni, középiskolásként orvos, de rájöttem, hogy azt nem nekem találták ki. Most pedig minőségirányítás terén járulok hozzá a GDP-hez

Nem érzem azt, hogy félrenyúltam volna vele, szeretem a munkámat

Apám esztergályos volt nekem is, de gyerekként soha meg nem fordult a fejemben, hogy őt kövessem. Végül IT felé sodort az élet, de mióta kiszálltam a munkavállalók (egyre kevésbé) népes csapatából, sokszor jutott eszembe, hogy ha még lenne lehetőségem új szakmát tanulni, valami olyasmit próbálnék. A lényeg, hogy valami egyedi, kézzelfogható darab kerüljön ki a kezeim közül...

Én is éppen az alkotás miatt lettem volna esztergályos, igaz amikor ő ott dolgozott, akkor voltam 10-12 éves max. Még a TSZ-időkben, illetve annak a végén volt ezen a pályán. Bevitt nem egyszer a műhelybe, és élmény volt Ja és a volt kollégái közül van olyan, akivel most egy helyen dolgozunk

Egyébként a CNC is érdekelne, de csak hobbi szinten, mert a mostani melóm attól jobb, érdekesebb és több van benne hosszú távon, hogy csak otthagyjam

jatekprogramokat akartam csinalni. meg epiteni dolgokat. illetve az emberi tudat erdekelt meg. (leforditva: fejleszto / pszichiater kozott gondolkodtam).

vegulis az elsotol annyira nem is kerultem messze, bar inkabb az elmeleti oldalon vagyok. a kognicio meg megmaradt hobbi

Mindig vonzottak a kütyük. Szerencsére számítástechnika világával korán megismerkedhettem. Ebben képzeltem el a jövőm. Akkor főleg hardverekben gondolkodtam, az érdekelt. Végül kis kitérőkkel ez is történt. Hobbim lett a munkám, foglalkozhattam hardverekkel, építettem/üzemeltettem hálózatokat, érintettem picit a programozás, elektronika világát is. Késöbb ezekre a tapasztalatokra támaszkodva építettem egy kis, pár fős vállalkozást ami ma is kitölti a napjaimat.

Főleg az utóbbi miatt nem vagyok már annyira kocka, de ezen a vonalon mozgunk. Szerintem ez már így is marad a részemről. Azaz mindig számítástechnikával kapcsolatos dolgokból fogom keresni a betevőt

[ Szerkesztve ]

Én űrhajós vagy katona akartam lenni kiskoromban de most már szoftverfejlesztést tanulok