Közben utánanéztem, mi is ez, mert nagyon jól hangzik. Kicsit összezavarodtam. Itt ezt írják:
Az eljárást tévesen nevezik vákuum alatti főzésnek, habár a szó szerinti fordítás helyes.

Az előkészítés valóban vákuumfóliázó készülékben történik, a levegő valóban el van távolítva a csomagolásból, de abban a pillanatban, amikor a zacskó leforrasztását követően a készülék ráengedi a környező légnyomást a vákuumkamrára, az a csomagot azonnal összepréseli, és a csomagban a nyomás a légköri nyomásra növekszik. (Egy membrán -jelen esetben a zacskó fóliája- jól ismeri a fizika törvényszerűségeit, és a két oldalán a nyomás emiatt azonos.)

Ebből következően az a megállapítás, hogy az eljárás fontos előnye, hogy a víz forráspontja 20 °C-ra csökken enyhén szólva is téves. Az persze tény, hogy vákuumban a víz forráspontja akár 20 °C-ra is csökkenhet, csak fentiek szerint itt nincs vákuum, és az eljárás szempontjából ez a megállapítás teljesen közömbös. Lássuk be érdekes látvány lenne egy szobahőmérsékleten asztalra helyezett vákuumcsomagolt étel felforrása, vagy egy hőközlés nélkül főzésre használt vákuumfóliázó gép.

Ez pedig még jobban összezavar:
Biztosan mindenki hallott már arról egyébként, hogy magas hegyen (ahol alacsony a légnyomás) nem, vagy csak nehezen fő meg az étel mert ott a víz alacsony hőmérsékleten forr!
Akkor most ennél miért fő meg mégis az étel?