Valóban így van rendjén. És amit most mondok, azért meg fognak kövezni.

Csak az ünnepli szerintem a Valentin napot, akinek lelkiismeret furdalása van, avagy feltűnően mutatni akarja, hogy mennyire szereti azt az illetőt, akit talán csak pár alkalomra szeretne megkapni.

Mi a fenét kell ünnepelni évente egyszer azon, hogy szerelmes valaki? A többi napon már nincs mit ünnepelni?
Könyörgöm, hát nem áhítatos pillanat az, amelyben átölelhetjük a kedvest? Csókját élvezve felér bármilyen ünnep a pillanattal? Ugyan kérem...

Ünnepeljék csak a Valentin napot Amerikában. Ott találták ki, talán sunyiságból, lelkiismeret csitítgatásból, gyanu elaltatásból.

Majmolunk, majmolgatunk? Mert ez az, és ezzel a véleményemmel nem vagyok egyedül.

Én haláláig, sőt azon is túl szerettem, szeretem választottam. Soha nem ünnepeltünk Valentin napot, és ha még élne, és évtizedek múltán térnénk örök nyugovóra, akkor sem jelentene számunkra semmit ez az amerikanizált dátum.

Vagy van szeretet, vagy nincs.
Ha nincs, akkor ez a nap jó alkalom egy újabb körre való nosztalgikus elérzékenyülésre.
Ám ha élnek az érzelmek, akkor az év minden napja ünneplendő.
Ennyi Valantin nap nincs is.