evvel/avval semmi baj nincs, csak épp kopik ki.

a tőle 3 évvel hasonképp - kicsit archaikus, kopik ki, de létezik, és azért nem suksük.

az -ikes igéket temethetjük, lassan senki nincs már, aki helyesen használná ezeket - engem sajna rájuk neveltek, úgyhogy még mindig báncsák a fülemet.

ami viszont viszonylag új, hogy fél a nép az összetett szavaktól. nem mondom, hogy írjunk féloldalas összetett szavakat, mint a germánok (ld. karinthy rattenkettenmutterstb-je), de azért kár lenne az angolig süllyedni. van erre szép szabály (legalább is nekem még tanították a jaáltiskben: 6 szótagig egy, felette kötőjellel (szándékosan írtam külön a "legalább is"-t, nekem jobban tetszik a régi módi)). ma már vhogy senki nem mer összetett szavakat írni: megmásszuk a kő hegy csúcsot. tényleg, az elválósokkal is vannak gondok, ha már elválós, váljon rendesen, divatosabban: meg másszuk...

egy másik bánatom a de viszont, akkor már egészítse ki a jóember: deviszontellenbenámbárazonban.

osztán örömet nem okozunk, hanem szerzünk...

a lista végtelen. ahogy öregszem, szerencsére már nem rándul meg egy arcizmom minden ilyesmire, de néha fáj.