Mi a f@szt nézel...?!?

... te soviniszta, bunkó fallosz.

Na, mit?
Hát anyám, amit kiraktál a nagyérdeműnek, vizslatásra...
Kicuccolod a 'lényeged' kirakatba és nagy kerek szemekkel, esetenként mérges csőrrel kéred számon, hogy egyes egyedek - jobb esetben csak - szemmel veretik.
Mit vártál?
Ja, tudom... bömbi sluszkulcsot, meg nem bambit.
Na, de ez van.
Jómagam, is már a ~35.-ik vakrandiban kell csalódjak. Szerintem, eldobom a 2019-es Lamborghini-met, és veszek egy '96os bömöst...

Na, de viccet - sose - félre téve.
Nem tegnap kezdtem az ipart, mármint az ellenkező neműek idomainak szemem általi legeltetését.
Szerintem már a születésem pillanantában lecsöcsörésztem az kedves nővérkét, aki először rárántott a 'kispistire', holott mégha csak orvosi szempontból is.

(Az urológusom nem számítanám ide, mer' az a legkevésbé se nem volt romantikus töltetű. Még csak egy kávéra se hívott meg előtte...)

Kezdjük is az elején.
Oviban. Nagy méltósággal ülünk a bilin.
Ruzsi, Petya, meg én.
- Hú, srácok! A Gabinéninek milyen szép cicije van.
- Hú, és milyen szép feneke.
- Hú, úúú kussoljatok már, mer nem fér a f@szom a bilibe...

Justajoke!
De!
Amikor Édsanya lerakott felvigyázásra egy - azóta is kedves - lejányzó mellé. ...
Átkarolt és az ölembe csüccsent.
Akkor éreztem magam először férfinak!
(Meg is lepett, mert, nem tudtam hova tenni... )

Évekkel később, volt...

Nadena. Mit is akartam mondani.. ?
Nem hirtelen keletű a gondolat, még csak nem is hirtelen ötlettől volt vezérelve, hogy szavam ne ismételjem, még csak nem is hirtelen felindulás ihlette.
Pusztán csak - hagy' ne éljek olyan szófordulattal, hogy pőrén ( mármint nem én, mert gatya van rajtam még most is ) -érdekel, ki mint vélekedik erről a dologról.

A férfi, fijú, papó bármilyen korú is legyen, az egy disznó.*
Na, mármint abból a szempontból - is -, hogy a p*nát azt lesi.
Lessük bazkikám', hát erre vagyunk kódolva!

*Legalábbis, egyes nőszemélyek szerint. Többek szerint, csak a lét szeretnénk fenn tartani. Oszt' ha a lé elfogyott, jöhetnek a nők...

Sztereotípiálásnál maradva. Egyszerűen gyönyörű, ami a közben és tudatban van. Már csupán a 'képzettársítás' okán is.
Bevallom, mindig is voltak, ha nem is beteg, de azé' finoman, sejtelmesen extrém gondolataim egyes kekszuális együttlét okán.
Na, de amit megtapasztaltam... avagy, amit "csináld!" (nő!!!)... hát, az oszt' igen.

Nem részletezném, mert mondjuk úgy beleborzongok.
Na, szóval. Hitem van a 'beteg' emberekben!

Nos, remélem megtapasztalod!

p.s.: a két kép legkevésbé se nem a Q-ügyosztály, hanem az általam legszebbnek tartott nők okán