Muszály felhívni rá a figyelmet

Egy kis apróság szimplán figyelemfelhívás céljából. Nem kioktatásnak szánom, hiszen mindannyian utáljuk, ha kioktatnak. Mégis szükségesnek érzem felhívni a figyelmet két szóra, melyet sokan mind a mai napig rosszul használnak. Napi szinten találkozom vele, ezért is írom le mindezt.

Nem muszály, hanem muszáj. Erről nincs is mit mondani, az utóbbi forma a helyes.

Az egyenlőre és az egyelőre nem ugyanazt jelenti. Ez szövegkörnyezet függő.
Sokan azonban ettől függetlenül csak és kizárólag az egyenlőre alakot használják.
Egyenlőre: És most egyenlőre hozzuk az egyenlet két oldalát. Egyenlővé teszünk dolgokat.
Egyelőre: ez ideáig, mostanáig, eddig, most még, ...
Például: Jelentkeztek már a szállítók? Egyelőre még nem.
Eldöntötted már, hogy miről írod a cikket? Nem, egyelőre még bizonytalan vagyok.

Rövid részlet egy értelmező szótárból:

egyelőre
Most még, jelenleg, egy ideig, egy darabig. "Ezt egyelőre hagyjuk, ráérünk holnap is".

egyenlőre
Azonos hosszúságúra. "A gerendákat egyenlőre (= azonos hosszúságúra) vágtuk".
Arany: "Nyom előttük sincsen, utánuk sem marad; ha maradna is, azt mindjárt egyenlőre söpri az északi szélnek fölözője" (Toldi estéje).