Let's play!

Elméletileg a GamePad legnagyobb ütőkártyája az, hogy az exkluzívan, kizárólagosan, egyedüliként rá írt "Archos Game Mapping Tool" segítségével, az összes játék irányítható válik a fizikai kezelőszervekkel. Ezt a leglátványosabban egy videó szemlélteti, íme:

Bár a fenti Oscar-jelöltet nem én készítettem, mindenesetre a lényeg jól látható rajta.

Az elv ugyanaz minden játéknál: a "Game Mapping Tool" állandóan a háttérben fut. A képernyő alján látható kis konzollal lehet előhívni a gombkiosztást (MINDIG előhívható, akár még internetezésre is használható... mondjuk... a joystick. Lapozni.).
Itt a megfelelő ablakból lehúzogatjuk az ujjunk nyomását, körkörös mozgását vagy húzó mozdulatát szimuláló szürke alkalmatosságokat. Ezek mérete tetszőlegesen változtatható. Mikor végeztünk, megnyomjuk a zöld "Play" feliratot, és onnantól kezdve "viszlát CS Portable közben összetört képernyők!".

Ami egy óriási fegyvertény a fentebb említett JXD S7300-zal szemben, hogy az Archos megoldása MINDEGYIK programhoz, MINDIG megjegyzi az éppen aktuális profilt, sőt ezeket automatikusan be is tölti az adott alkalmazás indításakor. Az elmentett irányítások külön fájlokba lementhetőek, sőt, több mint 500 játékra ezek már előre el vannak készítve.
Az S7300-nál minden egyes játéknál újra meg újra be kell állítani a szoftvert, sőt, az kevésbé testreszabható, illetve a joystickot sem érzékeli a program joysticknak, hanem egy D-Pad-et lát csak, így az átmenet nélküli mozgatás el is felejthető.

Egy külföldi fórumon "nememlékszemanevére" felhasználó egy nagyon jó kérdést tett fel, nevezetesen azt, hogy a joystick proporcionális-e, tehát hogy az eltérő mértékű kitéréseket tudja-e érzékelni, vagyis - egy példával élve - Tommy Vercetti tud-e sétálni, vagy csak futni képes? És a válasz... Tud sétálni! Bár videót erről nem találtam, nekem pedig nincs meg a megfelelő minőségű kellékem hozzá, higgyetek nekem, nem hazudok. Vagy...

Apropó joystick! Míg a többi gomb helye kényelmes, jól elhelyezett, megfelelő nyomásponttal és minőséggel, addig a "örömkar" kezdetben elég sok fejfájást okozott nekem,mivel az első egy hétben egyáltalán nem állnak kézre a drágák (már csak azért sem, mert a helyhiány miatt nem dönteni kell, hanem csúsztatni őket). Sőt, az összes tesztelőnek ez volt - a gyenge akkumulátor élettartam mellett - a legnagyobb kifogása a GamePad megvétele ellen (pontosabban lehúzták, mint WC-n...).

Egyedül az igazi, hosszabb ideje GamePad használó felhasználók védték meg a kialakítást, mert ha az embernek rá áll a keze, akkor utána már kényelmes (bár nyilván, annyira nem, mint egy vastagabb, ergonomikusabb konzolnak, de így is órákat lehet játszani anélkül, hogy fájna valamink), és meglátható benne a logika is, miszerint a joystick az egyetlen olyan kezelőszerv, aminek a mozgatásánál egyáltalán nem kell gondolkozni, s így kezdetben lehet keresgélni az előzőleg megfelelő helyekre kiosztott többi gomb funkcióját (sok játék van, amelynél az ÖSSZES gombot fel kell használni, hogy lefedjük az irányítást - ez 16 darab pöttyöt takar, a joystickokkal együtt).
Ha a JXD S7300 megoldását követték volna, akkor csak tapogatni lehetett volna (bár az cserébe könnyebben kézre áll).

A játékok (a legújabbak is) akadás nélkül futnak a legmagasabb grafikai beállítások mellett is (amikkel - többek között - kipróbáltam: TDKR, GTA VC- III., Shadowgun, Asphaltok stb.)

Számottevő melegedéssel nem kell számolni.

Illene ide benchmarkokat készítenem, de azokat igazából mindig feleslegesnek tartottam, ha fut a kívánt program, akkor fut, elég a szufla, ha nem, akkor nem.
Mindenesetre annyit elárulok, hogy az Antutu benchmark score szerint a Nexus 7-tel van egy szinten, teljesítményben tehát felső- közép kategória.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!