Akkor vessük el a magokat!

02.15

Február közepe, ragyogó napsütés, óh mondom, itt a tavasz, irány ültetni!
Vettem ilyen csíráztató edényt, majdnem mindegyik rekeszbe ment két mag. Lelkes voltam, csak aztán jött egy hónap igen rossz idő. Ezalatt pedig reménykedtem, hogy nem fognak kibújni a magok, mivel nem nagyon tudnék mit kezdeni velük, ha túl korán megnőnek. Panellakás lévén a feltételek nem ideálisak a palánták nevelésére.
Ebben az időszakban a magokat a pincében tartottam, ott állandó, de csak 13-15 fokos hőmérséklet volt, így a magok többsége nem is indult csírázásnak. Ez alól csak a Cayenne F1 és a Golden Cayenne lett a kivétel március elején. Szóval igen, bizonyos csilifajták képesek csírázni 15 fokban. Az igaz, hogy a palánta fejlődéséhez azért ennél több kell.

Nézzük a csírázást. A föld egy relatíve fontos kérdés. A csíráztatásnak mindegy milyen földről van szó, az egészséges magok ki fognak hajtani, ha megfelelő a hőmérséklet és a talaj víztartalma. A palántanevelésre viszont létezik kifejezetten palántaföld, amit tavasszal lehet megvenni; érdemes azt használni és egyből abba vetni a magokat. Erről majd később még lesznek részletek.

Ha nincs palántaföld, akkor közönséges virágföldben is jól fognak csírázni és növekedni. A földet ne keverjük el tőzeggel, mert az erősen savanyú közeg és nincs is tápanyagtartalma, a palánták pedig a csak gyengén savanyú közeget szeretik, amilyenek az átlagos virágföldek is. Igaz, a palántaföld is tőzeges, de ahhoz foszfort is kevernek (mint a műtrágyában).

03.10

No persze az időjárás még mindig nem volt jó, de ha még időben szeretnék termést a nyáron, akkor nincs mit tenni, a magokat fel kell hozni a pincéből. Az ezt követő héten rögtön csírázásnak is indult a magok nagyja a lakás melegében.
Közönséges virágföldet használtam a csíráztatásra, jól működött. Figyelni kell arra, hogy ne kapjanak túl sok vizet és ne legyenek túl melegben, mert akkor szinte biztosan gombásodni fog a föld, azt meg mezőgazdasági gombaölő szerrel kezelni kell, különben hamar megöli a palántákat. Amennyire lehet, szeretném elkerülni a mesterséges cuccok, vegyszerek, tápoldatok használatát. No és persze az említett mezőgazdasági szerek kis mennyiségű precíz adagolása nem is megoldható.

Meg kell említeni a palánták számra nagyon fontos kérdést, a világítás kérdését. A palánták elég fény nélkül nem mennek semmire. Először megnyúlnak, majd elpusztulnak. (A csírázáshoz egyébként nem kell fény, de ugyanakkor éjszakára a palántákat – és csaknem minden más növényt is – sötétben kell hagyni, nem szabad folyamatosan megvilágítani őket.)

A palánták felhozása a pincéből egybeesett azzal, hogy vettem egy szobai állólámpát az olvasáshoz, bele pedig egy 3000 K-s meleg fehér, 6 wattos LED égőt, így addig meg lesz oldva a világítás, amíg ki nem lehet tenni a palántákat az erkélyre, legalább napközben.

Nos a meleg fehér nem feltétlen volt jó döntés a palánták korai növekedési szakaszára. A témával foglalkozó internetes oldalak szerint a palántaszakaszban a hideg fehér fényforrásokra van inkább szükség, míg a meleg fehérre akkor kell váltani, amikor a virágzási szakaszhoz ért a növény fejlődése. Majd jövőre kipróbálom azt a módszert is.

Itt látható, hogy miként alakul a hideg és a meleg fehér fényforrások spektruma. Egy dolog megjegyezendő, hogy a zöld színű növények levelei azért zöldek, mert a bennük lévő klorofill A és B a zöld színt nem hasznosítja, azt visszaveri. A mérések szerint leginkább a kék színt nyelik el, valamint kisebb mértékben a pirosat.

A világítás másik aspektusa a fényerősség. Nos, az emberi szem teljesen alkalmatlan egy adott felület megvilágításának megbecslésére, ehhez mindenképpen rendes kézi műszert kell használni (androidos telefon fényérzékelője sem elég pontos ehhez). Egy ilyen műszer mérte ezeket az értékeket az említett 6 wattos lámpámra; az értékek luxban értendőek, a távolság függvényében:

10 cm: 22000
15 cm: 16000
20 cm: 10000
25 cm: 7000
30 cm: 5000
35 cm: 3700
40 cm: 2800
50 cm:1600
60 cm: 1300
100 cm: 600

35-45 cm az átlagos távolság, ahonnan meg lehet világítani a növényeket – ez azt jelenti, hogy egy ilyen, szűk sugárzási szöggel rendelkező fényforrással 2 balkonládát lehet jól megvilágítani. Nálam ugyan 4 van egy alatt, de kicsire nem adunk... :)

03.27

Mostanra elég erősek lettek a palánták az átültetéshez. Sikerült vennem palántaföldet, ami, mint kiderült, egy nagyon laza, tőzeges föld, hozzáadott foszforral. Ez bizonyos szempontból hátrány is, mert a még kicsi palánták nehezebben állnak meg benne, mint virágföldben.

Az átültetés jól sikerült, mindegyik tő megúszta, szépen növekednek. 3 helyre tervezem kiültetni majd őket, így 3 balkonládába kerültek, a 4. ládában vannak a korábban említett falusi vegyes paprikák, meg néhány egyéb, amiből kevés van.

04.02

Eltelt 6 nap, szépen nőnek a palánták. Az előrejelzés szerint még két hét, mire az éjszakai hőmérsékletek elég magasak lesznek a palánták kiültetéséhez.

Nem kis munkával megcímkéztem a palántákat. Jövőre majd valami ésszerűbb átültetési módot kell kitalálnom, hogy ne kelljen ennyi cetlit írni. Most sorokba vannak rendezve, csak kicsit közel vannak egymáshoz, nehéz megkülönböztetni őket. (Sőt, később nem is nagyon sikerült. :) )

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!