Folytatás

És elérkeztünk a cikk fő tárgyához, az első atomóra üzembe helyezéséhez. Ennek az órának Atomichron volt a neve, és az Overseas Press Club épületében helyezték üzembe, New York Cityben. Nullpontját 1958. január 1-jén 0 h 0 m 0 s világidőre tették. Fő tervezője Dr. JR Zacharias, a Harvard Egyetem tudósa volt. Építője a National Company, Inc.

Akik járatosabbak a témában, azoknak eszükbe juthat, hogy már 1949-ben, pár évvel a második világháború vége után elkészült egy atomóra, igaz, ebben a típusban még az ammóniagáz részecskéinek rezgését használták fel az idő mérésére.

A még tájékozottabbak ezután megemlíthetik, hogy 1955-ben, egy évvel korábban az Atomichron bemutatása előtt, Angliában, Louis Essen is megalkotott egy atomórát, mely immár cézium-133 atommal működött, s nem sokkal később (1967-ben) nemzetközi egyetértéssel elfogadták az atomórák által előállított másodpercet, mint a másodperc meghatározását.

Azonban az első „nyilvános”, kereskedelmi forgalomban kapható, cézium-alapú modell az Atomichron volt. (akkori árfolyamon 50.000$-ba került)

A pontos működési elvéről álljon itt egy kis tudományos idézet, saját szavakkal nehéz lenne megfogalmazni:

„A mérés alapja a cézium atom állandó frekvenciájú rezgése. Ez alapján az SI nemzetközi mértékegység-rendszer az 1 másodpercet úgy definiálja, mint a 133-as tömegszámú cézium izotóp úgynevezett hiperfinom átmeneti rezgési periódus-idejének 9.192.613.770-szeresét.
Az atomóra tehát egy olyan berendezés, amely a fenti periódusidő rendkívül pontos mérésével egy órát működtet.

Az atomórákban, egy kemencében cézium atomokat párologtatnak el. A kijutó cézium atomok nagy sebességű nyalábban haladnak egy mágnes pár felé. A mágnesek elosztják a nyalábot attól függően, hogy a benne lévő atomok energiaelnyelési vagy kibocsátási állapotban vannak.

Az energiaelnyelésre képes atomokat egy mikrohullámú üregen áthaladva sugárzás éri, amelynek frekvenciája közel 9.192.613.770 Hz, amely megegyezik a 133-as tömegszámú cézium izotóp bizonyos energia átmenete által elnyelt vagy kibocsátott frekvenciával. Az atomok egy része energiát nyel el a mikrohullámból.
Az óra annál pontosabb, minél alacsonyabb a cézium gáz hőmérséklete.”

Remélem, mindenki kihámozta az idézetből a megfelelő információt.
A jelenlegi legpontosabb atomórák eltérése mindössze egy másodperc 1,7 millió évenként.
Ez biztató az emberiség szempontjából, és a Teremtő immár végleg nyugodtan hajthatja álomra fejét egy-egy borzalmas Földi nap láttán.

Cikkünk tárgyát képező évfordulós atomóránk azonban igen "szánalmas"eredményt tud produkálni késés terén, ugyanis az Atomichron már minden 32.000-ik évben késhet egy másodpercet! Ez majd kiderül, leghamarabb Kr.u. 33.956-ban.

A legtöbb jelenlegi kutatás arra irányul, hogyan lehetne az atomóra kisebb, olcsóbb, pontosabb vagy megbízhatóbb. Ezek a célok gyakran ellentmondásban vannak egymással.

Feltétlen meg kell említenünk Norman Ramsey fizikust, akinek rengeteget köszönhet az idő. Munkássága vezetett az atomórák és a mágneses rezonanciás készülékek – MRI – megalkotásához. 2011. november 7-én, a fizikus halála után három nappal jelentették be egy újfajta óra, az atomóránál hatvanszor pontosabb óra elvét. Remélem figyeltetek, hatvanszor pontosabb! Az új órát angolul nuclear clocknak, azaz nukleáris órának nevezik, és lényegében tórium alapú atomóráról van szó, melyben az atommagok rezgéseit használják időmérésre. Mindeközben a világon több helyen folyamatban van a fénnyel működő atomóra kifejlesztése.

Napjainkban már minden, magára csak kicsit adó ország, rendelkezik legalább egy atomórával. (Magyarországon az 1970-es években kerültek bevezetésre)
Ez rendben is van, és még mindig jobb, ha minden ország atombombával rendelkezne. Ezen órákkal sikerült végre igába hajtanunk az időt

Egyesek úgy vélik, hogy 1,7 millió évvel később egy hatalmas parádé közepette fogjuk megünnepelni az egy másodperces késés megtörténtét. Ekkor majd színes lufik és konfetti-áradat lepik el az utcákat, mi meg önfeledten ujjongunk.

Minő szemfényvesztő álmodozás…

Hogy hová tart még majd a tökéletes és egy pillanatra sem késő órák tervezésének folyamata, azt senki nem tudja.
Nos, bár kis lépés volt az embereknek, akik megalkották az első atomórákat, nagy lépés az emberiségnek, hiszen most már végérvényesen és visszavonhatatlanul uralhatjuk ezt a csodálatos fogalmat.
Legalábbis ezt hisszük most, mivel tudósaink méltán büszkén elégedettek a kitűzött céllal: gyakorlatilag elképesztő pontosan, fanatikus számítógépes játékosok nyelvén szólva God-módban mérhetjük eme fura és megfoghatatlan, több milliószor megmagyarázott, és mind a mai napig vitákat kiváltó kifejezést.
Csak legyen ezt egyszer kinek elmondanunk…

Mert ugyan ki garantálná, hogy 1,7 millió év múlva még lesz emberi faj? Addigra, ha csak nem tesszük meg mi magunk, az Univerzum belső erői úgyis porhüvelyébe helyezi fajunkat, s nem marad más utánunk, mit egy érték, egy pontosan meghatározott szám, melyet akár a földi civilizáció sírjára fel is akaszthatnak majd az Androméda-ködből idelátogató lények:

Itt fekszik az Emberiség
Élt 2.032.000 évet
(viszont volt atomórájuk)

Források:
Az idő (Bp., Műszaki Könyvkiadó)
Wiki
Vilaglex.hu