Külső

A külsőt tekintve semmi alapvető gond nincsen a készülékkel. Szemből természetesen nem sok mindent láthatunk a kijelzőn kívül, ami a mai telefonok fő jellemzője. Felette láthatjuk a hangszórót, a másodlagos kamerát, a fény- és távolságérzékelőt, valamint az eseményeket visszajelző ledet.

Alul található a mikrofon, de nincs semmilyen kezelőgomb, aminek az oka az, hogy a kijelzőn találhatók meg ezek, követve a Nexus készülékeket. Van, aki ezt sérelmezi, mondván, hasznos teret vesz el a telefonból. Nekem még semmi nem veszett el emiatt az életemből, illetve mivel filmet sem nézek mobilon (bár most a teszt kedvéért megnéztem egy 3 és fél perces indavideó filmet), így én nem éltem meg mindezt világokat romba döntő traumaként. Őszintén szólva, mivel két-három hetente más-más készüléket próbálgatok ki, így nem is bántam mindezt, mivel legalább pontosan tudtam, hogy az aktuális telefonon épp melyik oldalon található a vissza nyíl.

Tovább folytatva a „sétát” a telefon körül egy kék sávval találkozunk, ami először nagyon idegen volt számomra, amolyan bazári hangulatot kölcsönzött a készüléknek, Később már nem zavart mindez, sőt, élveztem, hogy valami megtöri a nagy sötétséget (kellene ilyen dolog a hétköznapi életben is). Mivel ez a sáv bordázott kialakítású, ezért nagyban hozzájárul a készülék jó tartásához.

Szemből nézve, bal oldalon egy takaró alatt található a SIM és micro SD kártyák foglalata, míg jobb oldalt ugyancsak egy takaróajtó mögött bújik meg a micro USB csatlakozó. Alul semmi (jó film volt, mindenkinek ajánlom), felül pedig a bekapcsológomb, valamint az esőcseppek ellen is jól védő, gumizáró kupakkal elfedett 3,5 mm-es jack csatlakozó.

A hátlap középső részén egy megfelelően textúrázott hátlap rész található, elősegítendő a kézben tartást és a megolvadt csokidarabkák biztos tárolását, míg alul és felül kis dudor található. Alul a hangszóró bújik meg további két apró kis dudorral kiemelve, hogy a hang a hátára helyezett készülék esetén is megfelelő módon szivároghasson ki, míg felül a kamera, a villanófényt biztosító led, valamint egy „HD 1080p” felirat társaságában egészíti ki a második mikrofont, amely a videofelvételeket teszi teljessé. A led fényről mindenképp meg kell jegyeznem, hogy ez végre valódi fényt biztosít.

Ezt azért tartom külön megemlítendőnek, mert manapság nagy hangsúlyt kap a telefonok vásárlói szemében a led villanó megléte, zseblámpa funkcióként. Ezt többnyire értetlenül figyelem, mivel tapasztalatom szerint a legtöbb led a hatalmas kijelzők mellett nem tud olyan fényerőt biztosítani, sőt, többnyire a fehér színű kijelzőkép több világossággal lát el minket, mint ezek a kis ledek általában. Még sok évvel ezelőtt a SonyEricsson W800-as telefonom tudott megfelelő fényt szolgáltatni ezen funkciójával, majd sokáig semmi, míg lett egy Motorola Defy készülékem, ami ismét közel ilyen eredményt produkált.

Aztán hosszú időn keresztül megint csak a csupán derengést biztosító kacatok következtek, míg végül megérkezett hozzám a Neo N002, ami megdöbbentően erős fényt produkált (valamint ezzel párhuzamosan villámgyorsan szívta le az akkumulátort). Nos, a w910 végre meg tudta közelíteni a Neo teljesítményét, így bátran ajánlhatom sötétben kóborlóknak is. (Nagy kedvencem, amikor a gigászi kijelzővel szerelt Xperia Z Ultra esetében arról ment a vita, hogy milyen gáz a hátsó led hiánya, miközben a kijelző maga sokkal több fénnyel képes beborítani a környezetet, mint egy kis fénykibocsátó dióda.)

A sok takaróelem jelenlétéből, valamint a nem cserélhető akkumulátorból egyesek talán arra a következtetésre jutottak, hogy a készülék akár speciális képességekkel is rendelkezhet. Nos, nem tévedtek az így gondolkodók, mivel a w910 az IP54-es szabványnak megfelelő készülék, ami azt jelenti, hogy por ellen védett a készülék, valamint a fröccsenő vizet is tűri minden irányból. Ehhez egy Gorilla Glass 2 védelem társul, biztosítva a reménytelien hosszú életet.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!