Hardver, szoftver

A készülékben a Huawei saját fejlesztésű HiSilicon Kirin 925 névre hallgató 8 magos processzora dolgozik, mely 4 darab 1,8 GHz-es órajelen futó Cortex-A15-ös, és 4 darab 1,3 GHz-es Cortex-A7-es processzormagból áll össze. A grafikus feladatokat egy Mali-T628-as GPU látja el, a multitaskingért pedig 3 GB RAM felel. Ennyit a száraz adatokról, jöhet a kijelző: a megjelenítő 5,5 inch átmérőjű IPS LCD 1080 x 1920, azaz Full HD felbontással, ez megközelítőleg 401 ppi-t jelent. Láttunk már többet is, de a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy nem fogunk szabad szemmel pixeleket számolni.

Természetesen a védelemről is gondoskodtak kínai barátaink, méghozzá a jól bevált Gorilla Glass 3 személyében. A megjelenítő minőségéről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Olyan mély, élénk színek jellemzik, hogy szinte belefolyik a szemembe, komolyan mondom élmény ránézni. A betekintési szögek közel tökéletesek. Azért csak "közel", mert nagyon megdöntve a sarkokból nézve azért mászik a képre némi kékes fátyolosság. Feltételezem, hogy ez az IPS technológia velejárója, mert a G2-nél is ugyanezt tapasztaltam. Persze ez csak szőrszálhasogatás, egyáltalán nem életszerű ebben a helyzetben használni a telefont.

A készülék a Huawei saját, Android 4.4.2-n alapuló Emotion UI (röviden EMUI) névre keresztelt szoftverét futtatja, mely jelenleg a 3.0-ás verziónál tart. Az optimalizáció elég jónak tűnik, minden azonnal történik, még nem sikerült hosszabb gondolkodásra vagy megdöccenésre bírnom. Gyors. És úgy mondom, hogy gyors, hogy eddig egy Snapdragon 800-as telefont használtam. Na, még ahhoz képest is gyors.

Túlzott mértékű melegedést nem tapasztaltam, nagyobb erőforrás-igényű alkalmazások (leginkább 3D-játékok) futtatása esetén némi langyosodás figyelhető meg a hátlap teljes felületén, szóval a hőelvezetést is sikerült viszonylag hatékonyan megoldani.

Bevallom, nem vártam sokat a szoftvertől, mégis végül tőle kaptam a legtöbbet. Egyszerűen tökéletes, mindenre van megoldása, fantasztikusan néz ki, nagy mélységig témázható, ezt egyszerűen nekem találták ki. Túl sokat nem beszélnék a dizájnról sem, számtalan videó fellelhető róla az interneten. Azért néhány kép csak a miheztartás végett:

A telefon alapból Google-szolgáltatások nélkül érkezik, alkalmazások beszerzésére a Huawei által szállított App Center szolgál. Legalábbis addig, míg le nem töltjük vele a Play Áruházat és a Google Play Services-t… Gyárilag a szoftveres kínálat része egy úgynevezett telefonkezelő nevű alkalmazás, mellyel a készülék karbantartását végezhetjük el, méghozzá viszonylag magas hatásfokon.

Van benne telefongyorsító, ez a magas memóriaigényű alkalmazásokat listázza ki, majd állítja le, ha úgy kívánjuk, itt állíthatunk be védett alkalmazásokat, amivel engedélyt adhatunk az appoknak, hogy a képernyő kikapcsolása után is tovább fussanak. Aztán van benne zaklatásszűrő, még nem próbáltam, de gondolom arra való, ami a neve…

A programon belül van az energiatakarékosság menüpont, melyen belül 3 darab energiagazdálkodási séma közt tudunk választani: az ultra, az intelligens, és a normál. Az ultra energiatakarékos üzemmód értelemszerűen a leggazdaságosabb, de ilyenkor csak hívásra és SMS-re használható a készülék. Az intelligens próbál alkalmazkodni, a normál meg nyomja, ahogy a csövön kifér.

Van az alkalmazásban adatforgalom-kezelés, itt többek között le tudjuk követni, mennyi mobilinternetet használtunk el, továbbá be tudjuk állítani alkalmazásonként, hogy mely appok léphessenek fel az internetre Wi-Fivel, és melyek mobilnettel. Vagy mindkettővel. Vagy akár egyikkel sem, ez már csak rajtunk múlik. Ezeken kívül az alkalmazás tartalmaz értesítéskezelőt, jogosultságkezelőt, és víruskeresőt is.

Konkrétan ez az egy alkalmazás kiváltotta nálam a Greenify-t, a Wakelock Detectort, és a Droidwallt (ha használtam volna vírusirtót, azt is kiváltotta volna). És mindezt gyárilag. Nem rossz! Egyébként az egész rendszerre jellemző ez az „out of the box”-érzés, már-már iOS vagy MIUI szinten. Nem kellett mindenhez alkalmazást vadásznom a Playen, ami aztán elüt a dizájntól, minden egyben van, így ahogy van, tökéletesen megfelelő, és annál még egy picit több is.

A Honor 6 Plus-ból sem maradhatott ki a manapság igen divatos gesztusvezérlés. Beállítható, hogy mi történjen átfordítás, felemelés, döntés, rázás, stb. esetén, és van lehetőségünk a kikapcsolt kijelzőre történő betűrajzolással különböző funkciók és alkalmazások azonnali elérésére. A készülék tud dupla koppra ébredni (kis trükkel természetesen aludni is…), aminek nagyon megörültem, hisz az elődjeként szolgáló LG G2-nél is imádtam ezt a funkciót.

Sajnos a Huawei mérnökei más szemlélet alapján jártak el, ugyanis a képernyőt csak kézbevétel után érdemes kopogtatni, az asztalon fekve hiába tesszük, nem fog történni semmi. Nem igazán értem, ez miért jó, titkon reménykedem benne, hogy egy frissítés alkalmával ezen változtatnak.

Mint ahogy azt már említettem, a Honor 6 Plus rendelkezik infraporttal, így természetesen távirányító appot is találunk a készüléken. Választhatunk TV, légkondicionáló, beltéri egység vagy DVD lejátszó között, rengeteg márkát ismer. De ha máshoz szeretnénk távirányítóként használni, annak sincs akadálya, a port és a szoftver tanítható, így gyakorlatilag bármilyen távirányító szerepét alkalmas átvenni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!