Külső

Kezdjük a pakkal!

A doboz egyszerű hasáb, semmi különleges nincs a kivitelezésében. Szürke kameraikonszerű piktogramok borítják a külsőt, némi Landvo felirat társaságában, amiből egy kék oldalfalú doboz húzható elő. Ebben találjuk a telefont az akkumulátorral, alatta pedig egy töltőadapter, egy adatkábel, valamint egy headsetnek tűnő tárgy, egy átlátszó szilikon tok, némi dokumentáció, valamint a kijelzőn található védőfólia mellett egy tartalék darab pihen. Kifejezetten kellemes látvány ennyi mindent észlelni egy ilyen olcsó készülék esetén. Nézzük a telefont magát.

A készülék fekete és fehér színben létezik, nálam ez utóbbi variáns vendégeskedik. Első ránézésre nem a kétpálcás céllövöldés műanyag kacatok jutnak eszünkbe. Kézbe fogva meglepően súlyosnak hat a készülék, a maga 154 grammjával semmiképp sem a pehelysúlyú telefonok közé sorolandó. A fizikai mérete átlagosnak mondható, 142 mm magas, 71,4 mm széles, a vastagsága pedig 8,9 mm. Egy Samsung Galaxy Grand Prime-mal összevetve azt látjuk, hogy a súly is hasonló (156 g), valamint a fizikai méret is (144,8 x 72,1 x 8,6 mm). Így rátekintve a kínai készülékre, már nem is tűnik elrettentőnek – de túl vonzónak sem.

Az előlapon az 5” átmérőjű kijelző terpeszkedik a maga 480x854 pixeles felbontásával, ami 195 pixelt jelent egy négyzetinchnyi területen. Ez az érték bő két éve még a Galaxy Mega 5.8 értékét verte, de azt kell, hogy mondjam, hogy manapság már kevés. A technológia IPS, abból sem a legjobb minőségű, de ezt a magas fényerővel kompenzálja. A hasznos felület, azaz a kijelző az előlap 67%-át uralja. A keret 0,33 mm a két oldalon, felül a hangszóró, a 2 MP-es kamera és a szenzor, alul pedig a három androidos kezelőgomb található.

A készülék oldala fémesnek hat, de véleményem és adatlapok szerint ez inkább műanyag, bár elég jóra sikeredett. Alul egy mikrofon apró nyílása található, az átellenes oldalon pedig a microUSB és a jack csatlakozó várja a „behatolást”. A bal oldal síkját nem töri meg semmi, a jobb oldalon a bekapcsoló gomb és a hangerőszabályozó kétállású kapcsolója érhető el, melyek nem lötyögnek, nyomáspontjuk határozott.

A hátlap kellemes tapintású, alul a hangszórórács rejti el – kicsit talán túlságosan is – a hangszóró névre szégyent hozó hangkeltő egységet. Felette az ezüstszínű gyártónév töri az egyhangúságot. Fent középen a kamera csúcsosodik ki, mely alatt az egy LED-del rendelkező villanó várja a használatot. Ezt a világító alkalmatosságot fotózáshoz csak közeli képek esetén érdemes igénybe venni, viszont kulcskereséshez, sötétben hirtelen segédeszközként azért használható.

Ha a gombokat nem csak nézegetni akarjuk, hanem be is nyomjuk, akkor feléled a 480x854 pixeles 5” méretű kijelző. Ahogy már korábban is említettem, a megjelenítő eszköz nem a legrészletesebb felbontású, kifejezetten gyengének számít manapság a WVGA felbontás ekkora méretben. Papíron IPS technológiájú, de a betekintési szög elég hitvány, semmiképp sem éri el az alsóközép-középkategóriát.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!