Bevezető

Bevezető

Nem titok, hogy Recon666 kolléga hatására írom ezt itt. Már az első rész olvasása közben is felmerült bennem, hogy írni kellene egy sorozatot a világtörténelem legendás hadihajóiról, most ez a gondolat elhatározássá fajult.

Amit elöljáróban szeretnék tudatni: legfőképpen második világháborús hadihajókról írok, csatahajókról, cirkálókról, repülőgép-hordozókról, néhány tengeralattjáróról.

Első választásom mindjárt az egyik legismertebb klasszikus csatahajóra, a Bismarckra esett - mint személyes kedvencemre. Szó nincs azonban náciimádatról - vagy arról, hogy egyetértenék a II. világháborúban játszott szerepükről -, egyszerűen a csúcstechnika egyik megjelenési formájaként értékelem a hajót.

Felhasznált forrásaim: Ludovic F. Kennedy: Óriások csatája c. műve, Olli oldala, ahol nagyon sok hasznos információ szerepel, valamint a www.bismarck-class.dk oldal és néhány lap a Wikipédiáról.

A hajó

A Bismarckot és testvérhajóját, a Tirpitzet, 1936-ban kezdték el építeni, előbbit Hamburgban, utóbbit Wilhelmshavenben. Névadóik (Otto von Bismarck, Alfred von Tirpitz) a porosz államban töltöttek be fontos tisztségeket. Otto von Bismarck Poroszország miniszterelnöke és a német császárság első kancellárja volt, Alfred von Tirpitz pedig az I. Világháború idején volt a német flotta parancsnoka. A II. Világháborúban a német flottánál szolgáló tisztek nagy része valamilyen porosz nemesi családból származott, kevesen értettek egyet a náci eszmékkel.

A Bismarck klasszikus csatahajó volt, ahhoz méltó fegyverzettel, páncélzattal és nagyon rövid pályafutással. Fő nehézfegyverzete 8 darab 38 cm-es löveg volt, két-két ikertoronyban elhelyezve a hajó orrán és tatján. A felső fedélzet közepén kétoldalt összesen 12 darab 15-cm-es ágyút hordozott, valamint számos légvédelmi és könnyű fegyverzetet. Hossza 256 méter (más források szerint 252), legszélesebb pontján több, mint 36 méter széles, teljes vízkiszorítása több, mint 50 ezer tonna volt, noha a háború előtti flottaegyezmények kijátszása céljából 35 ezer tonnásnak jelentették be. Páncélöve 33 cm-es, különösen keményre edzett, cementált Wotan-páncél volt - érdekes módon a Krupp-művek által 1800-ban kifejlesztett cementálási eljárás az alapja a mai páncélzatoknak is. A fedélzet és a felépítmény páncélzata 10-14 cm, az ágyútornyoké pedig 36 cm volt. Most egy röpke kitérő a hajókon alkalmazott páncélzatokról.
Alapvetően kétféle páncélozási módszer létezett a háborúban és az azt megelőző időszakban. A németek igyekeztek mindent páncélozni, még azon az áron is, hogy esetleg egyes helyekre vékonyabb védelmet építenek be. Rajtuk kívül többnyire az "all or nothing" elv érvényesült. Ennek lényege, hogy csak a hajó létfontosságú részeit védik - elsősorban a gépházat és a lőszerraktárakat. Ez az elképzelés az amerikaiaktól származik, akik a lőtávolság növekedésére számítottak, ami azt is jelenti, hogy a lövedékek meredeken érkeznek a páncélozott hajótestre, következésképpen erősebb (vastagabb) páncéllal kell védeni a hajó belső részeit, miközben egyes helyeken (pl. orr vagy tat) lehet vékonyabb, esetleg elhagyható. A franciák is ezt az elvet követték, a Jean Bart orrát és tatját ért egy-egy 406 mm-es lövedék találata azonban bizonyítja az elképzelés működésképtelenségét.

Vissza a hajóhoz. Vízre bocsátása 1939-ben történt, de még mésfél évig tartottak a szerelési munkálatok. A próbajáratok a Balti-tengeren zajlottak, majd a hajó szolgálatba állt és készen állt első bevetésére. A német haditengerészeti doktrína szerint a felszíni flottának nem az angol hajóhaddal, hanem a kereskedelmi flottával kell harcba bocsátkozni és annyit elsüllyeszteni belőle, amennyit lehet, ezzel kényszerítve térdre Angliát. Ennek következményeképpen német hajó nagyon ritkán indult egyedül útnak, nem volt ez másképp a Bismarck esetében sem. Első - és egyetlen - újtán kísérőhajója a Prinz Eugen nevű nehézcirkáló volt. Míg a Bismarck magára vonja a kereskedelmi konvojok kísérőinek tüzét, addig a cirkáló nekiesik a kereskedelmi hajóknak. A Tirpitz még nem végzett a próbajárataival, így nem tarthatott a másik két német hajóval.

A Prinz Eugen

forrás: http://www.ud-sector.hu/UD-SECTOR/Roncs/Eintrage/2010/5/29_PRINZ_EUGEN.html

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!