Tesztelt hardver

Sulinetes vasak

Az előző oldal után, ami csak az elmélet volt érdemes megnézni a rögvalóságot. A Sulinetes gépeknél valamiért nem a józan ész érvényesült. Elég csak megnézni a korabeli prohardver cikkben az alsó kategória listáját. Csak egy sort idéznék, ami jellemzi a sulinetes gépeket:

"Az ajánlatok elég egysíkúak: 17 gép épül az 1,7-2 GHz-es Intel Celeronra, AMD processzort csak 3 ajánlatban találtunk (egy konfigurációba a VIA C3-800-as CPU-ja került)."

A sulinetes gépek többségébe Celeron, ráadásul abból is Willamette alapú került. Mellé, akkor már igencsak szűkös, 128MB memória és IGP, aminek a teljesítménye elmaradt egy akkor már keményen elavult TNT-től. Az alaplapok is az alsó kategória alját képviselik.

A prohardveres cikkből az értelmes belépő szintű processzorra, memóriára, GPU-ra "álljon itt egy mértékadó pH!-érték:"

Processzor: AMD Athlon XP 1800+ (hűtővel) vagy P4 Celeron 1.7 GHz (hűtővel)
RAM: 256 MB PC2700 DDR RAM
VGA: Sapphire ATi Radeon 9100 64 MB

Tesztelt hardver

Sajnos a rendelkezésemre álló kártyák, alaplapok, processzorok és főként az idő nem végtelen, ezért szűkítenem kellett a kört. Először csak két komplett gépre gondoltam, de apránként megjött az étvágy és kibővítettem a listát. Az alkatrész lista a következő lett:

Intel processzorok: Willamette és Northwood Celeron, valamint Northwood Pentium (1.6A)
AMD processzor: Athlon XP 1800+ Thoroughbred B maggal
Intel alaplap: ASRock P4i65G
AMD alaplap: ECS K7S5A, Asus a7v8x-x
RAM: 2x 256MB DDR 333MHz
VGA: Nvidia Ti4200, Radeon 9600XT és 1650Pro
Tápegység: Codegen 300W

Az áldozat

A listáról hiányzik egy menet közben elhalálozott VGA kártya. Ezzel a GPU-Z képpel szeretnék emléket állítani a jobb létre szenderült ATI 9200-nak, ami egy átnevezett 9000-nek tekinthető.

Tápegység

A Codegen az egyik "kedvenc" komponensem, ami jellemző az akkori és azóta is meglévő mentalitásra. Szerintem a tápon nem érdemes spórolni. Mindenesetre az igaz, hogy ez a darab is még üzemel. Csak arra kell figyelni, hogy semmi értékeset ne bízzon rá az ember és ne terhelje agyon. Elvileg 300W-os, de a leginkább terhelt 12V-os ágon csak 192W-ot tud leadni. Egy rendesen megtuningolt P4 és erős kártya kombinációnál már feszegethetjük a határait, főként, hogy nem tudni mennyire igaz a ráírt 16A limit.

Videokártyák

A videokártyák kiválasztásánál úgy érzem kicsit mellé lőttem. A választás jó és indokolható, mégis hiányzik a sorból egy láncszem. Az igazi az lett volna, ha a sort egy kártyával alacsonyabbról indítom. Így is terveztem eredetileg, de sajnos a kiválasztott ATI 9200 beadta a kulcsot a harmadik sorozatnál és később már nem pótoltam. Nem is lenne sok értelme, mert a felhasznált játék beállításoknál úgyis mindig vesztesként jönne ki játszhatatlan fps-el. A végső sor így három generációt ölelt fel. A Ti4200 a nagy túlélő volt, majdnem két évig lefogadhatóan futottak rajta a játékok. A 9600XT már jóval erősebb és egy jó középkategóriás kártya volt. A 1650Pro két generációval frissebb és ezért már kicsit túlzás, de sokan próbálták a régebbi gépeiket upgradelni, amik így sokszor félkarú óriások lettek.

A Ti4200 a Directx 8 felső kategóriájának aljáról érkezett. Jó referencia pont, mert már a Pentium 3-as tesztben is szerepelt, ahol szerintem nem tudta magát kifutni a processzorok miatt. Azért is választottam, mert ekkorra mát megfizethető volt. Ugyan az újabb DirectX 9-et nem ismerte, mégis elfogadhatóan futottak rajta az újabb játékok.

A 9600XT már DX9-es és a generációja középmezőnyéhez tartozott. A házon belüli előd (9500) órajelét megduplázva, a pipelineokat tuningolva, de azok számát felezve jött létre. A teljesítménye így nem változott a 9500-hoz képest, de sokkal olcsóbb volt előállítani az RV360-nak elnevezett GPU-t. Az ATI ezzel párhuzamosan kiadta az RV350-es GPU-t is. Az RV350 és RV360 felépítése megegyezett, legjobb tudomásom szerint csak a gyártási technológia (0.15 mikronos vs. 0,13 low-k) és így az elérhető órajel tért el. A gyengébb GPU-ra a 9600, 9600Pro, 9600SE és 9550 néven futó kártyák épültek. Mivel a GPU inkább memória limites volt, ezért a Pro és XT modellek elég közel teljesítettek egymáshoz. A gyengébb verziókat meg mindenki tuningolhatta ameddig bírta, csak vásárlás előtt érdemes volt megnézni, hogy mit tud a memória bír szélességben és órajelben. Ez volt csak szerintem az igazi átnevezgetős móka.

A 1650PRO-t, azért választottam ,hogy megnézzem mennyire volt értelme később ezeket a gépeket upgradelni. A mérések közben kiderült, hogy a 1650 nem volt a legjobb választás, de erről majd a játékteszteknél írok részletesebben. Az egyértelmű, hogy jóval erősebb, mint a 9600XT, elvégre két generációval frissebb. Érdekes, hogy a felépítése megegyezik a komplett X1600 szériával, a teljesítménye pedig az 1600XT-vel. Az eltérés csak annyi, hogy 90 helyett 80 nm-es csíkszélességen készült a GPU.

Az Intel IGP-t csak megemlítem, de 2-3 mérésnél többet nem végeztem rajta. A legnagyobb előnye, hogy van, ha éppen valamiért nincs kéznél egy videokártya. Ami AGP foglalatban meg és fiatalabb egy TNT2-nél gyakorlatilag gyorsabb nála.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!