Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar

Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül. – írta: adamssss, 3 hónapja

Város, országút és autópálya

Elöljáróban annyit, hogy a mostani kocsi előtt, ami egy 2023-as Corolla Touring sport 2.0 Comfort Tech (ötödik generációs hibrid) egy 2019-es Corolla sedan 1.8 Hibrid Comfortot hajtottam, így a különbségekről is fogok írni. Talán fontos még megjegyezni, hogy a közel 200 lóerős teljesítményt le is kell vinni az aszfaltra, így nem sokat gondolkodtam és nyárra egy Continental Premium Contactot 7-et kapott az autó, míg télre szintén egy Conti Winter Contact TS870-et.

Először is nézzük meg, hogyan viselkedik a városi közlekedésben. Két dolgot érdemes kiemelni. Nagyon halk és nagyon fürge. Rengetegszer van, hogy csak simán elektromos hajtással megyek hosszú kilométereket. Ez az előző modellnél jóval kevesebbszer volt a kisebb akkumulátor és a fejletlenebb hajtáslánc miatt. Ráadásul ezzel már viszonylag rendes, „átlag” fölötti tempóval lehet gyorsulni csak elektromos motorral is, míg a korábbi verzió szinte mindig bekapcsolta a benzinmotort is a gyorsításhoz és csak az utazó tempó közelében váltott át az elektromosra. Hogy milyen a váltás a két hajtáslánc között? Észrevehetetlen. Egyszerűen egy hajszálnyit nem ránt a kocsi. Sokszor ha megy pl. a rádió, nem is lehet hallani mert városban 2000 fölé nem nagyon kell hajtani a fordulatszámot, hacsak nem akarunk „jaszkarizni”. Persze ha odalép neki az ember, akkor elég gyorsan csoportképet lehet csinálni a középső visszapillantón keresztül az ébredező kocsisorról jóval mögöttünk.

A felfüggesztésre sem lehet panasz. Nem túl kemény, de nem is egy hajó. Pont jó. Egész jól kimozogja a kátyúkat, amire a fővárosban van is szükség. Persze nem egy légrugó, de ezért a pénzért ez nem is lehet elvárás. Szépen teszi dolgát, ha nem határon akarjuk autózni a kombinkat akkor hű társunk lesz. Városban el lehet vele lenni négy-öt literes fogyasztás környékén, inkább a négyhez közelebb, ha egy kicsit is figyel az ember.

Nézzük, hogy mit tud az országúton. No hát itt jön ki az új hajtáslánc és főleg a kétliteres erősebb motor előnye. Ezzel a kocsival lehet előzni. Még 80-ról is ugrik. No nem úgy vág hátba, mint egy turbós robbanó, amikor megszívja magát. Ez csak szimplán elkezd húzni és az ember azon kapja magát, hogy az előzés végén 140-et mutat a sebességmutató. Azért itt már megjön a motorhang, viszont egy kellemes motorhang, nem az a sikító valami, ami a régi generációs gyengébb hibridet jellemezte. Már-már élvezetesnek is mondanám a hangját. Egyébként országúton is nem egyszer volt, hogy csak elektromos motorral mentem vele egészen nagy sebeséggel. Körülbelül 110km/h-ig szélzaj sincsen. Jó móka vele az országutazás, igazából a város mellett ez a másik kedvenc pályája. Országúti használatnál ötliteres fogyasztás körül mértem.

És végül nézzük, az autópályát, ahol én a fél életemet élem a munkám miatt. Összehasonlítva az előző Corollával, itt is ég és föld a különbség. Mert végre húz és az utazó sebességnél, ami nálam 140, nem bőg a motor 4500-as fordulatszámon. Azonban a szélzaj sajnos itt is pont annyira frusztráló, mint az előző generációnál. Egyszerűen kevés ezekben a szigetelés, a fizika meg fizika. Így nem elviselhetetlen, de kellemetlen, ráadásul a rádiót is hangosan kell hallgatni, hogy egy kis élvezeti értéke legyen. Erre jó példa, hogy ha megállok a pályán tankolni és visszaülök a kocsiba, mindig összerezzenek amikor bekapcsol a rádió, olyan hangos, de sajnos kell. Viszont itt a motorhang már tényleg nem zavaró, gyakorlatilag csak a szélzaj van.

Még egy fontos dolgot meg kell említeni, ez pedig a kocsi terhelhetősége. A szedán Corolla kényelmesen két ember plusz csomagokat tudott szállítani, efölött gyakorlatilag a gázpedálnak megszűnt a gyorsító funkciója és csak a motor hangszínét lehetett vele szabályozni. Itt viszont nem ez a helyzet. Pár hete jártuk meg Ausztriát öten, teljes felszereléssel, telepakolt csomagtartóval, tetőboxxal és továbbra sem jött motorhang, de volt gyorsulás, gyakorlatilag minden tartományban. Így aki gyerekes családi autót keres, ne is gondolkodjon a gyengébb modellben. (Igaz az új generációs 1.8-ast nem próbáltam lehet, hogy ott is történt ilyen téren javulás.) Még egy hátránya van a pályán és ez pedig a fogyasztás. Mivel itt az elektromos motor gyakorlatilag nem tud segíteni a fogyasztás hat-hét liter között ingadozik, inkább közelebb a héthez. (Nyáron közelebb a hathoz.)
Egy gondolatot megosztanék a tankról is, ami sajnos fájóan kicsi: 42 liter. Ha pályán használjuk, akkor kiszámolható, hogy 500-600 literenként etetni kell. Igaz ennél többet így sem, úgy sem tud megtenni az ember egy fenékkel, de akkor is egy 55 literes tanknak valahogy jobban örültem volna.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények