Kína és a Hold éve

A Chang'e-1 műhold, itt kezdődött az új kínai Hold-program (@CAST)

Azzal, hogy még a 2000-es években elindult egy irányvonal az Egyesült Államokban a Holdra való visszatérés, vagyis egy új Apollo-program kapcsán, a válaszreakciókra is számítani lehetett, tehát hogy az orosz és a kínai űrprogram is ebbe az irányba fog nyitni. A holdkutatás az Apollo program, az azt kiszolgáló amerikai űrszonda-program, illetve a válaszul indított szovjet holdkutató programok (illetve emberes űrprogram) elhalása után eléggé pária lett, az 1980-as években konkrétan egy műhold sem indult a Holdhoz, az 1990-es években mindössze három. A 2000-es években ez lassan fejlődni kezdett, és az egyik nagy ambíciókat tápláló program egy dedikált kínai Hold-program lett. A 2007-es Chang'e 1 űrszondával indult, és négy előre meghatározott fázist vázoltak fel. A Chang’e 1 (2007) és Chang’e 2 (2010) műholdak a Hold felszínének alaposabb feltérképezését célozták, illetve a mélyűri kommunikáció tesztelésére.

A Chang'e-3-ról fotózva a Yutu-1 (@CSNA)

A második fázis a Chang’e 3 (2014) és Chang’e 4 (2018) űrszondák már „puha” landolást hajtottak végre a Hold felszínén, és egy-egy kis méretű rover robottal (Yutu 1 és Yutu 2) a felszínen végrehajtott további kutatás is folyamatban van. Utóbbi úton a Hold „túlsó” (a Földdel átellenben található) oldalán szálltak le. Érdekesség, hogy noha a 2011-ben kvázi megtiltották a NASA-nak a Kínai Űrügynökséggel való együttműködést (pontosabban a külön Kongresszusi felhatalmazás nélkül való együttműködést), a Chang’e 4 kapcsán kölcsönös információmegosztásra került sor – ez volt az első példa arra, hogy ezt a tiltást feloldották. Mivel a holdkutatás mindkét országban kiemelt cél, így mindenképpen lazítani illene ezen a meglehetősen etikátlan politikai korlátozáson.

A Chang'e 5 küldetésprofilja és felépítése (@Planetary Society)

A harmadik fázis egy holdkőzetminta-visszahozatal a Földre, ennek a tesztelésére a Chang’e 5-T1 tesztjárművet egy Hold-megkerülő útra indították 2014 októberében, hogy a Földre való visszatérés működőképességét bizonyítani tudják. A visszatérő modul kinézetre egy kis méretű Szojuz (vagy ShenZhou) űrhajó visszatérő moduljára hasonlít, ablakok nélkül.

A Chang'e 5 visszatérő moduljában visszahozott Hold-kőzet minták kiemelése a kapszulából

A Chang’e 5 2020 novemberében indult, az űrhajó négy modulból épült fel (az orbitális modul, amely magába foglalta a visszatérő modult, ennek „orrán” utazott odafelé a leszálló egység, amelynek a tetején „ül” a felszálló egység) a Hold Föld felé néző oldalának „északnyugati” részén. A Hold körül pályára álló űrszondáról levált a leszálló egység és leszállt. Ezután mintegy 1,7 kg tömegű holdport és kőzetet gyűjtött össze a felszín alól, majd ezt a felszálló egységbe helyezték, amely visszaindult a Hold körül keringő orbitális egységhez. A dokkolás után a mintatartályt átmozgatták a visszatérő modulba, a felszálló egység levált, majd az orbitális egység visszaindult a Földre, hogy aztán a visszatérő modul egy légkörön való, előre eltervezett „megpattanás” után ejtőernyővel leszálljon Mongólia területén. 1976-os szovjet Luna-24 óta ez volt az első Földre visszahozott Hold-minta. A programnak ismét volt nemzetközi kapcsolata: az Európai Űrügynökség francia-guayanai és spanyol rádióteleszkópjai is besegítettek az űrszondával való folyamatos kommunikációba.

A Chang'e 7 felépítése és elemei egy előadás prezentációjából (@kínai internet / reddit)

A negyedik fázis pedig most következik, ennek részese a Chang’e 6, amely a Chang’e 5 másolata, vagyis ismét holdkőzet-minta visszahozása a cél, de ezúttal a Hold déli sarkán fog leszállni, várhatóan 2023-ban vagy ’24-ben. A Chang’e 7 szintén a déli sarkon fog kutatni, egy Hold körül keringő orbitális modulból, egy leszállómodulból, egy roverből és egy repülő kutatóegységből áll a tervek szerint, és 2024-ben fog majd indulni várhatóan. Elsődleges célja a hasznos nyersanyagok, első sorban a vízjég kutatása lesz. A Chang’e 8 várhatóan szintén a déli sark környékén fog leszállni és első sorban az emberes holdraszállás infrastruktúrájának kiépítéséhez szükséges technológiák, többek között egy 3D nyomtatóval való gyártás működőképességét kell bizonyítsa.

Az új kínai személyzettel repülő űrhajó tesztjárművének előkészítése a 2020 májusi indításra (@CAST)

Az ötödik fázis a 2030-as években személyzettel ellátott űrhajóval való holdraszállás és egy holdbázis kiépítése, előre láthatóan a Hold déli sarka környékén. Ha összevetjük a NASA terveivel, ez egy teljesen konzervatív és megfontolt programnak tűnik, de hozzá kell tenni, hogy korlátozott az információáramlás – a kínai űrprogram továbbra is meglehetősen titokzatos…

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!