Na srácok, kinek hogy megy a norvég? 
Norvég nyelv - Tudomány, oktatás fórum
üzenetek
hozzászólások
commendator
(csendes tag)
Rendhagyo ragozasu igek, mult idok.... 
Egyebkent nem nehez, csak rengeteg van beloluk!
Jaccu2
(újonc)
Most találtam ezt a fórumot és nagyon tetszik, szinte ez az egyedül használható magyar nyelven. ( norvegnyelv.lap.hu-t kivéve 
) Szóval vegyük át mégegyszer : minek kell meglennie, hogy teljes legyen a Ny i Norge család? Köszönöm előre is!! 
leeate
(senior tag)
Azt hallottam, hogy a némethez hasonlóan a norvégban is vannak erős igék, de ugye nem annyira nehéz a nyelvtan összességében, mint a németé?
És egyáltalán mik ezeknek a rendhagyó igéknek a tulajdonságuk? Olyan, mint az angolban, hogy csak múlt időben más az alakjuk, és ennyi? Vagy ennél bonyolultabb?
Semmit nem tudok a norvég nyelvtanról, de mert hogy a francia érettségit ma jól elszúrtam, mostanában megünneplem ezt majd egy kis norvég tanulással 
commendator
(csendes tag)
Nnnna tehat:
1. Tekstbok - ez egy szines, parbeszedes, kepes konyv, nyelvtannal, cd melleklettel, amelyen a konyvben elhangzo parbeszedek szerepelnek. Teljesen norveg nyelvu, ( mint az egesz termekcsalad ) de kulfoldieknek keszult. Szotarral hasznalhato, de ehhez kell a
2. Keresztes Laszlo: Norveg - Magyar, Magyar - Norveg szotar. ISBN 82 994 114 3 2.
Ez egy jo minosegu, kisse hianyos, de hasznalhato szotar, valahol a normal szotar es a zsebszotar kozott helyezkedik el. Ez termeszetesen nem a Ny i Norge resze, de szukseges hozza. Ara kb. 5000 HUF.
3. Arbeidsbok - munkafuzet a tekstbok-hoz.
4. Øvinger i lytteforståelse - Gyakorlokonyv es cd melleklet, a cd-t hallgatva tudod a feladatokat megcsinalni. Tulajdonkeppen szovegertes. Nagyon jo es hasznos.
5. Lærerveiledning + cd. - Tanarkonyv cd-vel. Ehhez meg nem volt szerencsem, de nem is szukseges.
6. Cd-rom med språkøvinger - A csucs. Cd - szoftver, a program magaban foglalja az osszes fenti tananyagot, egy szotar segitsegevel tanar nelkul is min. kozepfoku szintre repit. Hasznalja a geped mikrofonjat is, igy felveheted az altalad mondott szot, majd osszehasonlithatod egy norveg altal kiejtett, ugyanazon szoval. A parbeszedek kepregenyszeruen epulnel fel, ha valamit nem tudsz, a gep megmondja a helyes valaszt. De mindez csak egy kis izelito. Mindez egy cd lemezen.
Vegul, de semmikeoppen sem utolsosorban ( talan mindenek elott ):
7. Kezdok Norveg Nyelvkonyve, Usborne sorozat, Szerzok: Helen Davies es Koszegi Dora. Holnap Kiado. >Kepregenyszeruen minden alapszituacio, szavakkal es rovid nyelvtannal. Ara kb: 2500 HUF.
commendator
(csendes tag)
Jo hirem van szamodra:
Igen, vannak eros es gyenge igek, olyasmi mint az angolban, es csak mult idoben van szerepuk. Pl.
å snakke - fonevi igenevi alak, jelentese: beszelni. Gyenge ige.
Jelen ideju alak: snakker. A jelen idot konnyu kepezni, csak megtoldod egy r vegzodessel.
Mult ido: 1. Ha sima mult ido: snakket. Pl. Jeg snakket. Beszeltem.
2. alak, ha konkret idoponthoz kotodik, pl: Jeg har snakket i går. Beszeltem tegnap.
Amint latod, itt mindket mult ideju alak ugyanaz: snakket, har snakket. A masodik alakhoz mindig hozzavagjuk a har eloteagot. Ezt ugye akkor hasznaljuk, ha konkret idopontot is emlitunk ( tavaly, tegnap, 6 oraja, stb ).
Pelda egy eros ( masneven rendhagyo ) igere:
letige: å være, jelentese: lenni.
Jelen ido: er, egyszeru mult: var, befejezett jelen: har vært.
Tehat: Jeg er - en vagyok, Jeg var i Tyskland - En voltam Nemetorszagban, Jeg har vært i Tyskland i forgårs. Tegnapelott Nemetorszagban voltam.
Vagy egy masik eros ige 3 alakja:
å vinne : nyerni, vinner - nyer, mult ido: vant es har vunnet.
Az eros igek szama az Usborne konyvben kb. 50 - 60 szo.
A szotarban kb. 180 szo.
A gyenge igek helyes alakjara egy ido utan raerzel magad is, meg sem kell tanulnod mindet, persze az elejen a legegyszerubb, ha az utadba kerulo iget mindharom alakjaval tanulod. 
(Darkwood)
(őstag)
Ha ma lesz rá időm (holnap mindenképp), akkor innentől kezdve mindig írni fogok ide a topic-ba mondatok norvégul és azt lefordítva magyarra! Szerintem ebből is sokat lehet tanulni! Ha valaki úgy gondolja, hogy csatlakozik ehhez a tendenciához, azzal csak a topic nívóját növelné és nagyon megköszönném! 
Ahol biztos vagyok a kiejtésben ott zárójelbe oda fogom írni! Én még mindig meg vagyok arról győződve, hogy a norvég nyelvben az egyik legnehezebb dolog a kiejtés!
Atlantis
(veterán)
Meghoztátok a kedvem a norvéghoz. Mindig is akartam foglalkozni egy skandináv nyelvvel, eddig ugyan a svédet preferáltam, de miért is ne legyen az a norvég? Megpróbálom a topicban szereplő oktatóanyagokat megszerezni, aztán már csak lelkesedés kell és az meghozza az időt is.
Régi álmom, hogy egyszer csatlakozok a vadludakhoz és elmegyek velük északnak. Asszonnyal együtt.
leeate
(senior tag)
Na ez az, a végére egész jó kis norvég tanulókört hozunk itt össze
Engem a kiejtés zavar igazából
commendator: Köszi az infókat. Azért gondolom neked ez könnyű, mert te minden nap gyakorolhatod használat közben ezeket.
Szóval akkor ezek nem fognak egy ilyen angol nyelvtant nagyjából ismerő embernek gondot okozni, mint nekem. Ha jól sejtem, kb. ugyanazok az igék rendhagyók itt is, mint az angolban. (Lehet, hogy a norvég miatt megint megszeretem majd az angolt )
Tényleg, erről jut eszembe: nehéz Norvégiában munkavállalásra letelepedni? Mennyire nehéz megszerezni engedélyeket (gondolom kellenek)?
commendator
(csendes tag)
Hogy ne legyen egyszeru az elet, bocs mindenkitol, korabban rosszul irtam le az igek multideju alakjat. Erre csak most dobbentem ra, amikor ujra atolvastam az egeszet.
Jelen ideju alak: snakker. A jelen idot konnyu kepezni, csak megtoldod egy r vegzodessel.
Mult ido: 1. Ha sima mult ido: snakket. Pl. Jeg snakket i går. Beszeltem tegnap. / ezt az alakot hasznalod, ha van konkret idopontod, pl: tegnap, tavaly, 6 oraja, stb. /
2. alak, befejezett jelen , pl: Jeg har snakket. Beszeltem.
Amint latod, itt mindket mult ideju alak ugyanaz: snakket, har snakket. A masodik alakhoz mindig hozzavagjuk a har eloteagot. Ezt akkor hasznalod, ha nincs konkret idopont.
Pelda egy eros ( masneven rendhagyo ) igere:
letige: å være, jelentese: lenni.
Jelen ido: er, egyszeru mult: var, befejezett jelen: har vært.
Tehat: Jeg er - en vagyok, Jeg har vært i Tyskland - En voltam Nemetorszagban, Jeg var i Tyskland i forgårs. Tegnapelott Nemetorszagban voltam.
Vagy egy masik eros ige 3 alakja:
å vinne : nyerni, vinner - nyer, mult ido: vant es har vunnet.
Az eros igek szama az Usborne konyvben kb. 50 - 60 szo.
A szotarban kb. 180 szo.
A gyenge igek helyes alakjara egy ido utan raerzel magad is, meg sem kell tanulnod mindet, persze az elejen a legegyszerubb, ha az utadba kerulo iget mindharom alakjaval tanulod.
commendator
(csendes tag)
Ha tudsz norvegul, akkor megerteted magad svedul es danul is. A norvegok azt mondjak, hogy a svedet beszelik, a dant meg inkabb olvassak. ( mivel a dan beszed szerintuk a norveg karikaturaja a sok krakogo, torokhangban bovelkedo akcentus miatt. Bar szerinem a danok meg pont forditva gondoljak... )
Atlantis
(veterán)
Egyszer nyaraltam együtt dánokkal, nekem ők nem tűntek furcsa beszédűnek. Mondjuk akkoriban franciákhoz voltam szokva és azt a harákolást, amit azok művelnek szerintem nehéz überelni.
Amúgy nekem mindegy, hogy norvég, svéd vagy dán, lényeg, hogy skandináv nyelv legyen. Finn szakkörbe jártam szakközépben, hamar elment tőle a kedvem. Azt mondják rokon nyelv, de én semmi hasonlóságot nem véltem felfedezni.
Nowhereman
(őstag)
Nos a finnel való rokonságunk annyi, mint bármely indoeurópai - vagyis a szanszkrit meg az angol között. Ha belegondolsz, a magyar már elkülönült önálló nép volt, mikor a germán vagy épp a latin népek el kezdtek differenciálódni. A skandináv népek meg úgy 1000 éve élnek nem teljesen különválva önálló létet. Úgyhogy a megtanult norvéggal(ami valszeg bokmal) talán még eted a Koppenhágai dánt, mint a norvégia eldugodtabb helyein beszélt "nynorsk"norvégot.
commendator
(csendes tag)
Hat a franciak utan teljesen megertelek... ( bar a felesegem beszel franciaul is, es szerinte az is nagyon szep nyelv...)
A finnel meg valoban az a helyzet, hogy a magyarnak es a skandinav nyelveknek biztos, hogy nem rokona! (Az en velemenyem az, hogy a dan szinte ugyanaz, csak a kiejtes lagyabb es dallamosabb a norvegban. Eppen a multkor nezegettem egy dan autos ujsagot es siman ertettem mindent). Sved nyelv detto.
commendator
(csendes tag)
Kezdemenyezesedre:
Sult er det beste krydder på maten. ( szuelt ar dee beszte krydder po maten ) - Az ehseg az etel legjobb fueszere ( norveg koezmondas )
commendator
(csendes tag)
A Ny i Norge legnagyobb reszet a netrol is letoltheted, ezen a forumon is talalsz hozza linket.
leeate
(senior tag)
Felvetődött bennem egy kérdés. A norvégban nincs T/1 és T/2 felszólítás? Hogy mondják azt pl, hogy igyunk? "Drikke vi !" 
[ Szerkesztve ]
(Darkwood)
(őstag)
Megkésve, de végre elértem odáig, hogy leírhassam, azt amit ígértem!
Szóval:
- jeg (jej) - én meg (máj)
- du (dü) - te deg (dej)
- han/hun/den/det (han/hün/den/de) ő (hímnem/nőnem/az/az) ham/henne/den/det (ham/hene/den/de)
- vi (ví) - mi oss (osz)
- dere (dere) - ti dere (dere)
- de (dí) - ők dem (dem)
Ami nincs kiemelve az alanyesetben vannak, ami ki van az pedig tárgy és részes esetben van.
- Jeg er Béla (jej ar Béla) - Béla vagyok.
- Hvordan går det? (vurdan gor de) - Hogy vagy?
- Hvor gammel er du? ( vur gammel ar dü) - Hány éves vagy?
- Hvem er det? ( vem ar de) - Ki beszél?
- Hva er klokken? ( va ar klukken) - Hány óra van?
- Jeg snakker ikke norsk. ( jej sznaker ikke nosk) - Nem beszélek norvégül.
- Hva vil du ha? (va víl dü ha) - Mit parancsolsz?
- Hvor bor du? ( vur bur dü) - Hol laksz?
- hva er det? ( va ar de) - Mi ez?
- Hvem er du? ( vem ar dü) - Ki vagy?
- Jeg er enig! (jej ar éeni) - Egyetértek!
- Hvor mye koster? (vur mié koszter) - Mennyibe kerül?
Ha bárhol tévedtem volna a kiejtésben, akkor szóljatok és szólok egy modinak!
Kiejtési szabályok lásd a [30-as hsz.-em]!
Folytatása következik...
Dotn
(aktív tag)
Szia
Latom mostanaban nem jottel fel a msn-re. Elment a kedved a tanulastol? Bar igazabol jobban teszed ha a Monatol tanulsz mert o norveg allampolgar. Vagyis norveg szulok alltal adoptal koreai lany. Nem tudom,hogy tudtad azt,hogy a norvegok szeretnek mas orszagbol adoptalni gyereket es sajatjukent felnevelni. Ez nagyon popularis itt norvegiaban foleg azoknal akiknek nem lehet gyerekuk valamilyen oknal fogva.
Talaltam egy kis hibat amit kijavitanek neked ha nem veszed zokon.
- Hvem er det? ( vem ar de) - Ki beszél? Ez igy hibas mert nem azt jelenti,hogy ki beszel,hanem azt " Ki ez? "
Es a "meg" mikor ejted akkor igy (mej) En meg itt Trondheimben soha nem hallodtam,hogy igy ejtenek,hogy (måj) de aztan az is lehet,hogy ez egy eltero dialektuskent ejtik igy,mivel sok dialektus van itt norvegiaban.
pl: dere-dokker itt trondheiben alltalaban igy mondjak "dokker" es ugyan az a jelentese ( Ti )
Es nagyon sok ilyen szo es kifejezes van Trondheimben. Ha pl Oslo dialektus tanultal es kijonnel Trondheimbe akkor bizony neznel nagyokat mert kozel a felet sem ertened,foleg azert sem mert erossen szlengben beszelnek ( utcai nyelv ) de ez mondjuk Osloban is megvan. Szeretnek egyszerusiteni leroviditeni a mondatokat.
