Ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy kb 10 éve kezdtem el Macos-t használni. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor anno az egyetemet végigszenvedtem a még 7-es meg 8.1-es Windowsos laptopokkal. Egy rémálom volt. (annak ellenére szerettem a windowst és a mai napig hiányzik, viszont..) Az időm egy relative nagy része állandóan azzal ment el, hogy az OS-t barkácsoltam valami miatt ahelyett, hogy csináltam volna rajta a dolgaimat. Pedig értek hozzá és vigyáztam a rendszerre mint a szememfénye, de még igyis sokszor a rajta futó programok hülyeségeivel, a win updatetekkel, a fagyásokkal és egyéb megmagyarázhatatlan faultokkal boldogították az életemet, miközben körülöttem csak annyit láttam, hogy a külföldi hallgatótársaim, akiknek 90%-a macbookkal nyomult végig, hogy az csak teszi a dolgát és csinálják fennakadás nélkül amit kell. Ezt látava suli után próba gyanánt megvettem életem első macbook proját és döbbenten tapasztaltam mivan a túloldalon, hogy ez az amire nekem szükségem lett volna. A stabililás és a megbizhatóság,és nem is értettem miért nem léptem meg már az elején

Nemrég elkértem a hugom notebookját amin Win11 van mert roppantul megtetszett ez az "új" interfész és kiváncsi voltam rá. Mondom ez első olyan kiadás ami végre igazán tetszik az XP óta Agyaltam is, hogy visszatérek, de sok idő nem kellett hozzá, mert 2-3 nap után láttam, hogy ezzel se tudnék nyugodtan aludni. Szsz a windows annak való igazán akinek van is hozzá idegrendszere, és nem bánja ha néha kevesebb van belőle.