...ma megen kikisertem lottimat.erdekes hogy ez az erzes mit sem valtozott, ugy koltozott vissza belem, mintha ez igy is lett volna mindig, es ez az egy ev nem is ugy mult volna el hogy nincs tobb egy hetes tavollet, meg minden.nagyon szar.amikor belegondoltam, hogy megint (egy ev utan) egy hetet tavol leszunk egymastol, ugy ereztem mintha a karjaimat, labaimat levegtak volna, a hasam felmetszettek volna es kifordult belekkel vegtagok nelkul , kinyomott szemekkel testnedveket okadva lebegnek a nagy sotet ures semmibe...
ecsem...eszhez kellene mar ternem, de nem tudok...nincs ket oraja sem hogy elvaltunk egymastol es nekem meg mindig gomboc van a torkomban.hetvegen jon haza, de addig meg hany napot kell eltoltenem nelkule?...negy es felet, otot a legrosszabb eseteben.foladtam a lapozast, mert talaltam egy allitolag igen jo burkolo mestert. hat majd meglatjuk.minden esetre az epitkezes nem esik tulzasokba ami a haladast illeti, es a mindenhato sem tori magat agyon a munkahelyem jobba teteleben. itt nyomatekosan megkernem ujbol, hogy ha mar az ellen nem lehetett semmit sem tenni, hogy lottim elmennjen pestre, esetleg ebbe a munkahelyi kerdesben igazan tehetne mar ertem , vagy velem valamit. nem kicsit lenne jo ha ez a problema megoldodna, ugy hogy nekem jo legyen...
...na valahogy minden esetre hazarugdostam a szejjelesett beleimet a varosbol, lotti kikiserese utan, most vadul blogba folytom banatom, probalom meg folkutatni a szobankban a finom , gombolyu noies mozdulatainak illatat, vonalat, es tudom ez meg ma holnap sikerul, de aztan lassan a parna, a paplan es a levego gonosz molekulai szepen elnyelik majd ezt is...
vadul sajnalom magam, de neha hajlamos vagyok ugy erezni, hogy szar dolgok tortennek velem. aztan bekapcsolom felorara a hulye tevet, es rajovok, hogy boldognak kene lennem.csak valahogy nem sikerul.
siess haza lotti...szeretlek am nagyon.

malnaszor