Holnap debrecen, Noemi....nem tudom mi lesz velem.Hat elegge szepen sikerult elbasznom mindent, de Gbi szerint ezt nem kerulhettem ki, tehat nem magamnak koszonhetem. Nem igazan ertem mi folyik velem, mi van bennem.A dietamba ugy erzem neha belehalok, Gbi szerint azert mert nem ez van megirva, tovabbra is kitart az mellett hogy semmi bajom nincs, egyek igyak ne bankodjak, mert lerugdostam magamat az utamrol, es ezert szenvedek ettol ennyire.Szerinte ugyanezt fogom megtudni debrecenben is, en meg csak nezek ki a fejembol hogy megy tonkre korulottem minden, es nem tudom hogy en teszem e tonkre vagy ez csak egy proba volt.Sirhatnekom van ha a csaladomra gondolok....annyira szeretnem oket megint boldogga tenni, de amig igy allok agyba, ez nem megy.Fasz kivan.Noverem azt mondta, semmire se megyek ezzel az uttal, Gbi meg van gyozodve rola, hogy segiteni fog.Egyelore rettenetesen felek, eddig nem vegzodtek jol azok a dolgok amikor valamit "elore meg akartam tudni" magamrol.Csak ide akartam orokiteni az utokor szamara azt, hogy a csaladomat, a kedvesemet es a kisfiamat, a pici egi bolenyemet mindennel jobban szeretem, meg ha az utobbi idoben rettenetesen hulyen is viselkedtem veluk. Mar faj neznem ahogy szenvednek mellettem...Legalabb tudnam hogy tenyleg en rontottam el? A tesom azt mondta hogy aki nem engedi a sorsot hogy kezen fogva vezesse azt a hajanal fogva cibalja....nem ertem ezt hogy lehet a jelenlegi helyzetemre vonatkoztatni? Bele kellene torodni, vagy harcolni ez ellen? Vagy csak meg kellene nyugodni es varni hogy mi tortenik, had legyen az aminek lennie kell? Na hatha holnap okosabb leszek, vagy esetleg tortenik velem valami....vagy hallok valami jo hirt...pl ereggy haza es egyel szalonnat meg kobaszt pitevel....bar Gbi szerint ez lesz, na hat nem mondom hogy kivancsi vagyok ra, de az biztos, hogy ha most az egyszer igaza lesz, es ez tenyleg valami mulo faszsag ami ellen holnap tudunk tenni, a laba nyomat is megcsokolom neki is....