Divi:

az adatbazist en altalaban visio-ban hozom letre eloszor ( 'papiron' megtervezem ), aztan bekerul az adatbazisba, legyen az barmelyik is, egy 'mennel kenyelmesebb annal jobb' adminisztracios interfeszen keresztul. nalam mindig van valtozas az adatbazis strukturaban a programfejlesztes alatt, mert egyszeruen nem birok mindenre gondolni, de ha megis akkor a k. megrendelo talal ki valamit.
az adatbazis strukturat magat letrehozni futasi idoben lehetseges, de legtobbszor talan mondhatom hogy felesleges, az install kell hogy kepes legyen az ures adatbazist odatenni az exe melle. egy upgrade eseteben mar lehetseges hogy db struktura valtoztato sql-eket kell vegrehajtani, merthat ugyi meg kell tartani a regi adatot de valahogy meg kell valtoztatni alatta a tablakat, viewkat stb.
ha serult az adatbazis akkor lehetseges hogy letre kell hozni ujra, de ilyen esetben azert a backupot illik elovenni. lehet hogy specialisabb kornyezetben ultrahordozhato kodot kell eloallitani akkor erdemes felepiteni az adatbazist kodbol.

az adatbazis adminisztracio attol fugg milyen a db motor. vannak oracle es sql servereknek 'karbantartja magat' valtozatai illetve beallitasai, amik tobb-kevesebb sikerrel elvegzik a legkommerszebb dolgokat (ugyancsak van nekik felugyelet nelkuli installjuk). az accessnek van repair lehetosege ami meghivhato programbol - mondjuk minden backup utan. en a reszemrol mikor access-t hasznalok akkor a program elindulasahoz hozzatartozik a backup a hatterben, amibol tartok 10-15-ot. ki se lehet kapcsolni. hasonlokat meg lehet csinalni a 'nagy tesokkal' is, persze azoknak a backupjuk joval kifinomultabbak.
attol fuggoen mekkora az adatok erteke az adatbazisban, egy pont utan erdemes megfontoltatni a megrendelovel egy havi alapu db karbantartast.

[Szerkesztve]