''Akkor röviden a lényeg az, hogy 2*45W-os 8 ohmon is?'
Nem, röviden 2*40W @ 8 Ohm, az adatlap szerint . De ez a kevés különbség szerintem ne befolyásoljon.
''Én valamkitől azt hallottam, hogy a 4 ohm-os az jobb, mint a 8ohmos.''
A hangfal impedanciája alapvetően nem befolyásolja a hangminőséget. Akkor mivel jobb? Annyi előnye van, hogy ugyanakkora kimenő teljesítményhez kisebb tápfeszültség kell hozzá, mint 8 Ohmos társaihoz. Ezért mondjuk autóban biztosan jól jön. Cserébe az erősítőnek nagyobb kimenőáramot kell biztosítania ( -> #41-es hsz.). Ha egy erősítőt 8 Ohmos hangszóróhoz terveznek, arra 4 Ohmos terhelést kötni nem épp egészséges.

Aha. Háromszori olvasásra nagynehezen megértettem.
Monnyuk az adatlapon énis észrevettem, hogy 4ohm-nál valami 28V-ról beszél, 8ohm-nál meg 32V-ról. És gondolom ez azért rosszabb mert jobban is melegszik az ic nem?

'' És azt hámoztam nagy nehezen ki belőle, hogy 8 ohmon is 2*40W-os, csak 32V-os bemeneti fesz mellett.''

Nem 32V bemeneti fesz. hanem +/-32V tápfesz mellett!!! Ég és föld a különbség! 32V bemeneti fesz esetén szép kis füstgenerátort csinálnál az IC-ből!

Egyébként könnyedén jön belőle 8Ohmra a 40W. A max. tápfesz ugyanis +/-46V.

A 2 sec a rövidzár elviselésének az időtartama 40W/8Ohm beállítás mellet (+/-32V tápfesz). Gyakorlatilag nem rövidzár-védett.

A tápfesz és az erősítés kombinációjával lehet szabályozni a kimeneti teljesítményt és azt, hogy ezt mekkora bemeneti fesz. esetén érje el.

Üdv: DDL

Nem melegszik jobban (legalábbis nem számottevően). Éppen ezért kell 4 ohm esetén lejjebb venni a tápot.

Üdv: DDL

Akkor elírtam. A szakszavakat nem igazán kenem-vágom, úgyhogy nézd el nekem. Mivel a topiccím az ami, és illeszkednie is kell a témának, meg amúgyis érdekel, a köv kérdés: Az a 32v tápfesz az hol állítódik elő. Abban a nagy sárga tekercses izében, ami sztem (remélem nem mondok hülyeséget) egy trafó?

Ha az a nagy sárga izé trafó akkor abban, bár nem 32V csak kb. 24V. De váltó (AC). Utána még van egy diódahíd (graetz). Ez egyenirányítja a trafó 24V-ját.Ezután még van 2 elkó ami a hullámosságát csökkenti a tápnak.

Üdv: DDL

Lol.
Durván nyomod.
Nem sokminden értettem belőle, de ami érdekelne az az, hogy mi az az elkó?

= elektrolitkondenzátor

Most nézegettem a conrad-ot, és figyeltem a hangfalak terhelhetőségét. Nem igazán értem ezeket az adatokat. A szinuszos jel az oké. Az impulzus is nagyjából, de ezt a zenei terhelhetőséget nem értem. Egy hangtechnikai könyv ezt írja:
Legnagyobb terhelhetőség zenei vezérléssel:
W-ban megadott számérték, amely azt mutatja, hogy egy hangszóró az adott illesztési impedancián hány w zenei teljesítménnyel vezérelhető tartósan, bármilyen károsodás nélkül. Ez az adat a hangszóró csúcsterhelhetőségét jellemzi.
Ez mind szép, és jó, de ebből még nem tudom, hogy milyen az a zenei teljesítmény. Honnan fakad az, sé hogyan kell érteni?
És mégvalami:
Ha van egy hangfalunk, amiben van 3 hangszóró, monnyuk egy 25, egy 35, meg egy 100w-os, akkor az a hangfal hány w-os lesz? Mert ebben a sal hangdobozépítés pdf-ben rohadtul nem összeadják. Én meg úgy gondolnám logikusan, hogy összeadódik. Ha nem, akkor hogyan kell kiszámolni?
És a 25, meg a 35W-os hangszóró, mért nem fog elromlani egy mondjuk 50w-os erősítőtől. Ilyenkor a jel arányosan oszlik el a hangszórók teljesítményétől függően?

[Szerkesztve]

A zenei teljesítmény/terhelhetőség minden esetben rövid ideig tartó (néhány tizedmásodperctől néhány másodpercig) jellemzőt kell érteni. Minden esetben torzítatlan szinuszjellel mérik. A szinusos, vagy tartós az csak a mérés idejében különbözik. Ezt az adatot az adott készüléknek tartósan (néhányszor 10s-10 perc) kell elviselnie, produkálnia.

Jelen 3 utas hangdoboz esetén a terhelhetőség mindig a mélyhangszóró terhelhetőségét jelenti ami kb.100W. Általánosan is azt lehet mondani, hogy a mélyhangszóró adja a terhelhetőséget. Kivéve extrém különbségek esetén.

Azért nem megy tönkre a többi, mert a frekvencia növelésével csökken a kivezérlési szint a zenei jelben.

Üdv: DDL

Legnagyobb terhelhetőség zenei vezérléssel:
W-ban megadott számérték, amely azt mutatja, hogy egy hangszóró az adott illesztési impedancián hány w zenei teljesítménnyel vezérelhető tartósan, bármilyen károsodás nélkül. Ez az adat a hangszóró csúcsterhelhetőségét jellemzi.
vs.
A zenei teljesítmény/terhelhetőség minden esetben rövid ideig tartó (néhány tizedmásodperctől néhány másodpercig) jellemzőt kell érteni. Minden esetben torzítatlan szinuszjellel mérik. A szinusos, vagy tartós az csak a mérés idejében különbözik. Ezt az adatot az adott készüléknek tartósan (néhányszor 10s-10 perc) kell elviselnie, produkálnia.
Hmm. Eléggé ellentét a 2 megfogalmazás. Mert az egyikben azt írja, hogy tartósan bírnia kell, te pedig azt írtad, hogy pár másodpercig kell. Akkor most melyik?
Jah és mi értelme van ennek a csúcsterhelhetőség adatnak mezei hangfalaknál? Az ember otthon nem úgy hallgatja a zenéz, hogy 10sec-re max-ot ad rá, aztán lekapcsolja, szal nemigazán értem, hogy miért jó ez a gyártóknak.

''Azért nem megy tönkre a többi, mert a frekvencia növelésével csökken a kivezérlési szint a zenei jelben.''
Ezt a kivezérlési szintet nem értem. Valahogy bővebben meg tudod fogalmazni?

A zenei terhelhetőség/teljesítményt úgy kell felfogni, mintha a zenében egy hirtelen hanerőnövekedés lenne. pl egy ágyú eldördül. Rövid idejű nagy hangerő. Azaz hírtelen nagy energia leadás/felvétel rövid ideig.

A zenében a magas és a mély hangok amplitúdója (kivezérlési szintje), hangereje nem egyforma. Ezért egy 100W-os kimenőteljesítményű zene esetén lehet, hogy a 80%-a a mélyhangszóróra jut és a csipogóra csak 5%. Mindezek melett nem hallod hallkabbnak a magasat, mert arra sokkal érzékenyebb a fül (leegyszerűsítve).


Üdv: DDL

Másik topikban emlegetett beteg Orion SE1025...
1982-83 tájékán látta meg a napvilágot a kicsike.

A tünetek a következők:

Amikor épp ''jó kedve van'', teljesen jól szól.
Azonban néha (egyre gyakrabban) elmegy a jobb csatorna. Néha teljesen elnémul a jobb hangszóró, néha azon is a bal csatorna hallatszik és a bal hangerőpoti tekergetésével változik a hangereje. (Mint tudjuk, ezen a típuson nem hangerő+balansz potik vannak, hanem két külön hangerőpoti a két csatornának).
A probléma az előlap és/vagy hátlap nyomogatására, mozgatására, pofozására megszűnik, ha sikerül a megfelelő módon tenni mindezt. Azonban könnyen lehet, hogy a visszaállt normális állapot nem tart soká.

Egy idő óta a tünetek bonyolódnak, a csatornák között áthallás/elnémulás/ilyesmi variálódik, ha nem megfelelő a doboznyomkodás, akkor a hangerőpotik tekergetésekor máskor nem jellemző recsegés illetve zaj hallható.
Néha bekapcsolás után búgni kezd, ilyenkor zsigerből meg szoktam nézni a kábeleknek mind az erősítőben, mind a jelforrásban levő végeit is a nyomkodás mellett, úgyhogy nem tudom mi oldja meg a helyzetet

Az előlapnyomkodás kiváltható a bemenetválasztó kapcsolók piszkálásával is.

Megérzésem azt mondja, hogy a gond ezzel a kapcsolósorral lehet, csak persze nem kívül, az előlapon, hanem a nyák és a sok-sok láb és a mozgóérintkezők (ha így hívják) környékén.


Kedves szakik, hogyan diagnosztizáljátok a beteget?

Hm ...

es megegyszer hm ...

Ez tipikusan a vakon operalas temaja. Max itt egy erösitö elete forog kockan.

Node. Az ilyen nyomkodos, kezrátettel gyogyulo betegek 99%a egy csunya szindromaban szenved. Neve: kontakthiba. A hangeröpoti tekergetesere elöjövö recseges 100%ban ezt tamasztja ala. Az egyik pillanatrol a masikra elmenö bal/jobb oldal pedig a kapcsolo (tape/tuner/phono) problemajat feltetelezi (szinten kontakt). Azonban a bugo hang az egeszet megspekeli. Ez ugyanis altalaban az elkok elöregedeseböl szarmazhat: nem jol szürnek, es ataengedik a halozati freki 50 Hz-es zajat. Es ez a jobbik eset! Elkepzelhetö a legrosszabb is: a vegfok, vagy az elöerösitö elektronikai hibaja (bar az 2 fele lehet: jo vagy nem jo, es nem pedig hol jo hol nem //sorompo elötti lampa effektus //)

Szoval: ha erzel magadban intuiciot: kapcsolo, es potmeter kontakt spray-ezese (1000 HUF egy falkon). Ha ez sem segit: kapcsologomb, poti csere. Ha ezse: lehet ketsegbe esni. Vagy bal vallad fölött jobb kezeddel kihajitod, vagy pedig szerviz.

Ja! es az egesz elött erdemes a kebeleket, es csatlakozoikat kimerni, hogy valoban jok-e! (szinten kontakt hiba)

[Szerkesztve]

Igggen, hogy kontakthiba, az több volt mint gyanús - csak abban voltam bizonytalan, hogy hol... A kapcsolókörnyék ami kritikus.
A recsegés nem oly vészes, lehet h más oka van, mert csak akkor szoktam felfedezni, ha a kapcsolóval is van valami; egyébként, hajlott kora ellenére, nincs elkopva a hangerőpoti szerintem, nem recseg minden hangerőállításnál (csak ha a kapcsolóbibi kijön). A búgással kapcs is reménykedem hogy csak a csatlakozók, illetve h a kábel másik vége, ami alkalmasint hangkártyába vagy discman line out-jába dugott 3,5mm jack, nincs rendesen a helyén.

A kapcsoló ügy viszont azért problémás, mert szerintem már nem kapok újonnan ugyanolyat...
Mennyi eséllyel kecsegtet a kontaktspray? Nem úgy kellene, hogy belefújjam?

Kábelek kimérésénél a belső kábelezésre, vagy az ''interkonnektekre'' gondolsz?

A kontakt spray elsősorban a potiknál lehet hasznos, de a kapcsolóknál is használható. Lényege, hogy a port, és egyéb zsíros cuccot ''leszedi'' így újra lesz némi ''kapcsolat'' a fémes dolgok között. Valóban be kel fújni, de ehhez is érdemes valamelyest szétkapni a kicsikét, hogy jól hozzáférj.

A kábelek kimérésénél természetesen a hangkábelekre gondoltam: amik ki- és bejönnek a dobozból. Ugyanis ha gépbe megy a dolog, akkor az is elképzelhető, hogy a jack dugó is ludas a dologba (ill. a hangkártya aljzata). Ugyanis az egyik legrosszabb csatlakozófajta, amit a világon kitaláltak. Kicsi az érintkezőfelülete, és könnyen ''tágul'' Viszont praktikus ... (Kinek, mennyire ...).

Szóval mégegyszer megismétlem magam: én a helyedbe a kábelben keresném először a hibát, utána a csatlakozókban (dugó-aljzat), és utána poti, kapcsoló, és ... (Aranyszabály javításnál: egyszerűtől kezdve a bonyolultig)

A kontakt spray-t azonnal és sűrgősen száműzd gondolataid gadag világából! Nem segít, csak a poti vezetősávját teszi tönkre és a port maraztalja végérvényesen. A kopott kapcsolón megint nem segít, csak a benne lévő port teszi ragaszkodóbbá.

Szinte biztos, hogy kontakthiba. Ráadásul valószínű, hogy egy alapos és tisztességes átforrasztás meg is oldja a problémát. Természtetesen az egész erősítőt át kell forrasztani. A búgás is meg fog szűnni. Ugyanis az nem az elkók kiszáradása miatt van. Akkor ugyanis nem időszakos lenne.

Viszont, ha sokáig nem csinálod meg akkor rövid úton kinnyírhatod a végfokot és vele együtt a HS280-ad. Ez pedig a mai bolti cuccok minőégét figyelembevéve esetleg több 100e,-Ft nagyságrendű vétek lenne.

Üdv: DDL

[Szerkesztve]

Nono, akkor vitatkéznék egy picit. Miért is nem jó a kontakt spray? Akkor minek találták ki? (Mellesleg énsem vagyok a híve, de egyszerűbb, mint kicserélni)