igen, lehet vele fordítani amig a delphi progid áll két gombból, meg egy listboxból. Kylix felejtős.
Üdv.: steveetm
Linux kezdőknek - OS, alkalmazások fórum
üzenetek
hozzászólások
steveetm
(őstag)
Gabesz84
(őstag)
Szerintem telepitsel Debiant. Azon belul is a legujabb stable verziot, aminek a kodneve Sarge. Ennek a telepitese kib*szott konnyu.
Beteszed a cd-t, rakerdez mit szeretnel, beirod ''linux26'' (hogy 2.6-os kernelt rakja), utana egy ket kerdes, aztan ha jol emlexem 4 fele telepitorendszer kozul lehet valasztani, abbol kivalasztod az ''aptitude''-ot es mar rakja is ami kell. Mondjuk ha nem kell minden szoftver, eleg letolteni az elso 3-5 cd-t. arrol minden felmegy, amire szukseged lehet, ha meg van net kapcsolat otthon (szelessav), akkor boven eleg az elso cd is.
Miutan felment lehet vele baszakodni
pl elkezdhetsz kernelt forditani.... meg ilyen aprosagok
Loretto
(veterán)
huhúúúúúúúúúúú. tuti jó nem rövid. de ha vki el akar élni vmit akkor sznvedjen. egyébként köszi, szten böngészem én is.még 1x thx
Szerintem akinek ez lesz az elsõ benyomása, annak egy életre elmegy a kedve tõle. Úgy kell, mint a Windows-szal: Megmutatod a felületet, majd elkezdi érdekelni, hogy mi hogy van, s hogy mũködik, s elmagyarázod neki
Kezdőnek Debiant ajánlani nem tisztességes. Sokan meglátják és az egésztől elmegy a kedvük.
tierbatyo
(senior tag)
Plussz egy szavazat a Debianra. De szerintem testinget tegyél fel. Nekem még semmi bajom nem volt vele. Bár ha ATi kártyád van akkor lehet, hogy küzdened kell az X-el.
[Szerkesztve]
faster
(nagyúr)
Szerintem sem a kernel fordítás az első dolog, amit a kezdők csinálni szeretnének egy oprendszer alatt. Szerintem a legtöbb kezdő azt sem tudja, hogy mi az.
Mandrake, RedHat eléggé barátságos egy kezdőnek, anno én is így kezdtem a Linux-szal az ismerkedést. Sajna nem vagyok profi benne, de legalább nem nézek hülyén, ha leültetnek egy Unix konzol elé.
És ha kűzdenie kell, mielőtt megszolalnál, örökre letiporja a gépéről...
tierbatyo
(senior tag)
Viszont nagyon hamar eljut olyan problémákhoz a kezd? is (pl. nincs hang alapból), hogy muszály kernelt fordítania.
tierbatyo
(senior tag)
Márpedig ATI kártyákkal szokott gond lenni linux alatt. .. 
Gabesz84
(őstag)
Miert nem tisztesseges? En Sarge-t ajanlottam, es azt mar 1000x konnyebb telepiteni mint a Woody-t. Amugy meg szerintem bele a melyvizbe, aztan ha nem tetszik, akkor hagyni a csába. Enis debiannal kezdem anno, woody-val, es az nagyon elvette a kedvemet a linuxtol, viszont fel eve kiprobaltam a Sarge-t es szerintem egyszerubb telepiteni mint mondjuk egy Mandraket. (igen azt is probaltam mielott megkerdezi valaki, es szerintem eleg fos. nekem allandoan kifasgyott, csinalhattam barmit). es mellesleg az sem lenyegtelen, hogy ha egyszer felszenvedsz egy linuxot, jol bekonfigolod, utana meg attersz egy masikra akkor ugrott a sok melo amit eddig csinaltal.
én magamat úgy vettem rá a dolgokra, pl. hogy Mandrake-ben ugye ment minden, anélkül, hogy engem érintett volna, hogy hogy állította be magát. Aztán elkezdtem piszkálni az UHU-t, majd a Slackware-t, mert érdekelt, hogy mit hogy és miért csinál. Most se mondom haladónak magam, sokminden van mit tanulnom, de mondjuk már van a hátam mögött két Gentoo-install, egy LTSP-belövés s pár 10 kernelfordítás
faster
(nagyúr)
Szerintem a mélyvíz elmélet még úszásoktatásnál sem működik. Pláne, hogy írta is a topiknyitó, hogy nézegette a Linux topikokat, de nem nagyon értette, miről volt szó. Meg a swap partíciót is furcsálta...Illetve nem furcsálta, hanem újdonság volt számára.
[Szerkesztve]
steveetm
(őstag)
hajaj, pedig már woody telepítő is kinyalta a s*gged
Én is debiannal kezdtem és a kedvem se ment el tőle, biztos mazo vagyok
Üdv.: steveetm
Tényleg, apropó Swap-partíció: Valaki magyarázta el? Hogyha nem, én megpróbálom. Kedves Sick Boy, biztosan láttál már Windows-Swap file-t. Ezt a rendszer úgynevezett virtuális memóriának használja, ami nem fér a fizikai memóriában, ide beleírja, késõbb, ha szüksége van rá munka közben, akkor olvassa ki onnan, esetleg mást ír oda. A Windows ezt egy Win386.swp (Win9x esetén), illetve késõbb pagefile.sys-nek nevezett fájlba írta. A Linux egy külön partíciót használ erre a célra. Magyarul lapozófájl a neve.
