A csöves monitorok régebben bazi sok sugárzást nyomtak ki magukból, méghozzá kis-, illetve nagyon kis frekvenciájú elektromágnesest. Ez nem csak a szemet rongálja. Elnyeli a test, és vélhetően mindenféle gubancokat okoz, pl utódlási problémákat, meg ilyeneket, igazából soha nem született egyetértés tudományos körökben sem a hatásairól, de hogy direkt jót nem tesz azt vehetjük biztosra is. Erre találták ki a svédek az MRPII szabványt, ami még mindig nem volt az igazi, és inkább kompromisszumnak nevezhető mint megoldásnak. Csomó monitor pl teljesítette az MRP szabványt _előlről_, mindeközben oldalra meg hátra csak úgy dőlt belőle a sugárzás. Végül megalkották a jóval szigorúbb TCO szabványt, aminek több változata is lett később (felteszem egyre szigorúbbak lettek), TCO92-TCO95-TCO99. Ezek már lényegében teljesen okés monitorok. Az LCD egyáltalán nem ad ki a csövesekhez hasoló kisfrekis elektromágneses sugárzást.
A szem egy egész más téma. Az azért fáj és ég és fárad, mert egyfelől a kis frissítési freki villogása fáraszthatja (manapság egy jó CRT-nél már ez nem gond, bár még a nagyfrekis moncsi sem olyan jó ebből a szempontból mint egy egyáltalán nem villogó LCD) másrészt mert akaratlanul is erősen lecsökken a moncsi bámulása közben a pislogás sűrűsége és a nem megfelelő nedvesítést nem hálálja meg a szem. Utóbbi az LCD-nél ugyanúgy probléma mint a CRTnél. Végül-bár ez más csak az én spekulációm- biztos az sem nagyon jó, hogy a szem órákon át ugyanolyan távolságra fókuszál.

Szvsz a szemüvegek egy legkésőbbi TCO szabványos crt-nél fölöslegesek, LCD-nél végképp.