A legfejlettebb kódnak hardver se kell!

Azért mondjuk ha megnézzük a gőzgép -belsőégésű - villanyhajtás evolúciót, egyre kevesebb energia kell ugyanakkora tömeg mozgatásához.
Meg ugye a hűtő-, mosó- és egyéb háztartási gépek energiacimkéit.

A hardver is jó kérdés, hogy a 6510-en mekkora fogyasztással futott le egy algoritmus, és ugyanahhoz az algoritmushoz mennyi energia kell most.

[ Szerkesztve ]

A hatékonysága javul, de szerintem nehéz nem csúcstechnikának nevezni egy ferrarit vagy egy szuperszámítógépet, és egyik sem arról híres, hogy a legkevesebb energiabefektetéssel tud működni

A legfejlettebb kód hardver nélkül energiát termel!!4!!!!

És megírja saját magát!

Ezzel csak arra gondolt, hogyha valami kellően bonyolult, akkor ránézésre olyan mint a varázslat, vagy inkább ha a valószínű eshetőségek a mostani tudásunkkal feldolgozhatatlan mennyiségű variációkra ágaznak szét, akkor az eredményt hívhatjuk szerencsének.
A mágia lehet energiatakarékos, mint amikor Harry Potter lebegteti a repülő autót, de Gandalfot majdnem összetörte a Nazgúl, szóval lehet nagy energiaforrást igénylő is, nem mutat korrelációt a csekély energiaigénnyel. Kellene az egészhez ismerni az elfogadott kánont, mert a 100holdas pagonyban nem ugyanaz a fizika működik mint a Kerek Erdőben.

Tudományos berkekben elismert tény, hogy az emberiség még nem fedezte fel az Univerzum összes titkát, azokat a fizikai törvényeket, amik olyan új technikai megoldásokat tesznek lehetővé, és olyan energiafajtákat jelentenek, amiket még az emberiség jelen korszakában nem ismernek, és el sem tudnak képzelni.

Newtoni fizikát követte a fejlettebb tudást jelentő Albert Einstein féle relativitás elmélet, de a legújabb kvantumfizikai kutatások eredményei messze túl mutatnak azon, hogy mi jöhet még, ami hamarosan radikálisan átfogja alakítani az IT-eszközöket, és olyan szabadalmak, technikai megoldások jönnek majd idővel létre, amikkel például nagyságrendekkel megnőhet egyes új számítástechnikai eszközök, számítógépek számítási-, és műveletvégző teljesítménye (kvantumszámítógépek, kristályalapú adattárolási rendszerek, stb.), és a kijelzők piacán is hamarosan megjelenhetnek az üvegszerűen átlátszó eszközök. Emlékszünk még sok sci-fi filmre, amik jóval előtte jártak koruk akkor technikai szinvonalának, és csak jó elképzelések, kívánatos vágyképek voltak a videotelefonok, az űrhajók hatalmas nyomogombos és kijezős vezérlő pultjai, a sok LED-szerű felvillanó fénnyel, és még sorolhatnánk. Mára már ez hétköznapi technikává vált. Most ne menjünk bele Jules Verne (Verne Gyula) Nautilus nevű tengeralattjárójának "ötletébe", Némó kapitánnyal és a buvárruhákkal, és a többi és a többi zseniális látnoki jövőképpel, ami a könyveiben szerepelt.

Remélem nem kell azt ecseteleni, hogy 500 éve még senki nem tudott arról, nem ismerte a mágneses erőket, az elektromos áramot, a rádióhullámokat, és a különféle egyéb sugárzásokat (lásd atomenergia: urán sugárzás, stb.). Tehát a felvilágosodás korától számított technikai fejlődés felgyorsulásával eszméletlen sok találmány jött létre, ami radikálisan megváltoztatta az életünket a munka, a haditechnika, a szórakozás és sok más területen, nem beszélve az űrkutatásról. Ha ma visszarepülhetne valaki egy időgéppel a középkorba, és mondjuk csak egy mai (napelemmel tölhető) tabletet vagy egy okostelefont elvinne oda magával, és megmutatná az akkori embereknek egy ilyen eszköz képességeit (fényképek és videók rögzítése, visszajátszása, készüléken tárolt zene lejátszása kihangosítással, számológép, stb.), akkor nagy valószínűséggel az akkori emberek varázslónak néznék és könnyen a máglyán végezné. Ha akkoriban valaki csak beszélt is volna ilyenekről (persze honnan is tudhatta, ismerhette volna előre ezeket az eszközöket?) jó esetben bolondnak nézik, rosszabb esetben egy inkvizíciós eljárásban találhatta volna magát, ahol megint csak elég rossz kilátásai lettek volna az életben maradásra.

Tehát, nem kell lehorgonyozni a mai kor technikai színvonalánál és a jelenlegi energiafelhasználás mérőszámait kőbevésve kezelni, és azt interpolálni olyan méretekben, ami olyan anakronisztikus összehasonlítás lenne, mintha egy gőzgép teljesítményének megfelelő szénfogyasztást szoroznánk fel oda, hogy vajon abből mennyi lenne elég az Apollo prorgam valamelyik űrhajójához. Szerintem pont az ilyen földhözragadt, korlátolt gondokodás a vicc!

Tehát, amikor a mai technikai szintből kezdjük el felszorozni egy későbbi kor technikai vivmányainak az energiafelhasználását, akkor jusson eszünkbe a már szállóigévé vált Bacsó Péter: Tanú c. filmből az alábbi intelem!
Szerénység! Ne tömjénezze magát! Szerénység!

[ Szerkesztve ]

Szóval, az előbbiekben mindössze csak annyit szerettem volna kifejezni, és néhány példával érzékeltetni, hogy nincs értelme a fejlődés jelenlegi szakaszában ugyan olyan mértékű és minőségű energiafogyasztást, vagy annál is jóval magasabbat feltételezni, majd a mai mérőszámokkal kivetíteni azt a jövő technikájára. Mivel jó eséllyel teljesen más fizikai alapokon fognak működni a jövőbeni eszközök, mint a mostani korban ismert technológiák. A digitalizálódás üteme és módja is sokat változhat még, így a biológiailag szervesült nanorobotok világa és a transzhumanista fejlesztések egyes kiszivárgott infók szerint nagyon ígéretesek, de ezekre ráteszi a kezét a hadiipar, és azok a körök, akik a konzum szinten élő emberek számára elérhető technológiákat szabályozzák, hogy mikor, mit engednek ki a köznépnek használatba (ezek kb. 30-50 évvel elmaradottabbak az elit eszközeinél).
Tehát, érthető, ha csak emberi erővel vagy lóval vontatott járműveket tudtak elképzelni a középkori emberek, az akkori kor mértékegységeivel meghatározva, és (ha lett volna mód bemutatni nekik) semmit nem értettek volna az utánuk következő korokban felfedezett gőzgépekről, robbanó motorokról, elektromos hajtású eszközökről, egészen az űrkorszakban megépített űrhajók teljesen más energiaforrásokat felhasználó eszközei esetében. Ezzel így vannak korunk legokosabb emberei is. A fejlődés menete és iránya kiszámíthatatlan, hiába vannak okos futurológusaink, akik tervezgetnek, jósolgatnak ezt-azt (pl.: Ian Pearson: A holnapod - Így élsz 30 év múlva), ők is tévedhetnek.

Ha száz év múlva még lesz emberiség a Földön (ha addig nem nullázza le magát: Great Reset) és töretlenül halad a technikai fejlődés, akkor egészen biztosan csak ámuldozni fognak az akkor élők, hogyan voltunk képesek ilyen primitív eszközökkel élni és boldogulni, mint amiket jelenleg használunk.

a te szádból elég vicces a "Tudományos berkekben elismert tény," a sok áltudományos baromság között.

Mindenki érti mit mondott Sir A.C.Clarke.

Verne tengeralattjáró "ötlete" annyira volt új, hogy alig 250 évvel az első megépített és működő tengeralattjáró után született (1620 Cornelis Drebbel)

[ Szerkesztve ]

Nem érvelés, hanem szemléltetés. Mivel a filmek képi világa jól megjeleníti a különbséget. Igaz nem írtam, hogy a filmekre gondolok.
De, értem én. Nálad nincs különbség érvelés és szemléltetés között.

"Erőforrások intenzív használata nélkül egy alacsony lélekszámú középkort tudsz létrehozni az annak megfelelő életszínvonallal."
Ha kevesebb erőforrást használsz, az nem szükségszerű fejlődési plafont eredményez, hanem maximum lassabb a fejlődés sebessége.
De értem én. Más léptékben gondolkozunk. Csak ettől még nem igaz amit mondasz.

Az okos nekem egyre inkább egybemosódik ezzel a mármár gépszerűen magas kombinatorikai és emlékező képességgel, ami nem párosul megfelelő bölcsességgel és csak látszólagos (ha egyáltalán) nyitottsággal. Mint ez a szélső balos látszólagosan óriási nyitottság a világra. Mindent elfogadnak, amivel egytértenek. Nagyon nehéz az ilyen intellektuálisan kiemelkedő, de zárt világképpel rendelkező emberekkel együttműködni, akinek mindenre van már válasza, cimkéje és valódi kérdései nincsenek, de ha mégis kérdez, akkor valójában nem érdekli a válasz.

És ez az iskolában és otthon kezdődik, amikor pl.: a tanárt pontosan ugyanígy nem érdekli a kérdésre adott válaszod, mert tudja, hogy mit akar hallani. Megmondja, hogy jó, vagy rossz. Tisztelet a kivételnek.

De még nem is értünk a fejlődés csúcsára

#153 peppa
Egyetértek.
A körülmények folyamatosan változnak, tehát az alkalmazkodási képesség alapvető kell, hogy legyen, amúgy jön a természetes szelekció, és aki most a sors szerencséjéből pont azt képviseli, amit a körülmények megkövetelnek, az a következő változásnál vesztes lesz. Aki ésszel képes felmérni ezeket a ciklikus változásokat, az nyitott a körülmények állandó újraértékelésére, és ezzel együtt az állandó önreflexióra is.
A okosság első definíciója (magas tényismeret plusz ezek szabad kombinálása) ezt kell, hogy szolgálja.

[ Szerkesztve ]

[legyint]

csúcstechnikáról csak az adott időpillanatban lehet beszélni

Az alkalmazkodóképesség segíti a túlélést, ennélfogva rövidtávú, és ellenemegy hogy az okosaink fennmaradjanak, mivel ők hosszútávú akár az életcikluson átívelő tervekben gondolkodnak. Mindig felveti a kérdést hogy Tim Apple, vagy Elon Musk okosak-e, de bizonyosan nem, mert látszanak. Ha okosak lennének, akkor egy laborban dolgoztatnák őket, de semmiképpen nem az alkalmazkodóképességükben ennyire magas szintet elért egyedek lennének. Persze ettől szükségképpen nem ostobák, csak pocsékolás lenne számukra a laborban lenni, mivel élni és gyarapodni akarnak.
Itt aztán jelentkezik az, amivel feltételezésed szerint lehetnének magas alkalmazkodóképességgel és kellő értelemmel egyaránt felvértezve, de ha mégis a laborban lennének ott csak középszerűek lehetnének, mivel nincsenek ott, ennél fogva csökkenne a civilizációs csúcsteljesítményünk.

[ Szerkesztve ]

Szóval akinek ismered a nevét az definició szerint nem lehet okos, hiszen aki okos az laborban kutat.

különösebben okos nem lehet, csak viszonylag. amúgy pontosan.

érdekesen látod a világot