Sziasztok. Én sokat járok gombászni és szeretem is a gombát. Ahol lakom, ott rengeteg a fenyőerdő és nagyon sok gombafaj él. Sok az ehető gomba pl. medve gomba(hirip vagy tinoru), róka gomba, őzláb, galamb gomba, csiperke, ökörnyelv(cserepes gereben), korall gomba, bükkfa lasa stb-stb. Nagyon sok féle van, de ugyanakkor nagyon sok a mérgező gombafaj is, amelyekkel igencsak kell vigyázni, mert nem kegyelmeznek az embernek. Csak egyszer lehet hibázni. Vannak persze enyhén mérgezőek is, ezek legfönnebb hányást-rosszullétet okoznak. Minden ehető gombának van mérgező hasonmása. DE vannak olyan ehető gombák is amelyeket HA rosszul tárol vagy készít el az ember, akkor nagyon mérgezővé, sőt halálossá is válhatnak. Sokminden függ még pl. az évi időjárástól is hiszen a sok eső ugyan használ a gomba növekedésének, de össze is mossa a spóráikat más mérgezőkével és bajt okozhatnak. Nem elhanyagolható maga a hely sem, ahonnan a gombát szedi az ember, mert a talaj szennyezettsége sokat számít, és a mérgező gombák távolsága az ehetőétől is nagyon fontos....... Tudnék sokmindenről írni, meg szeretnék is csak most nem tudok időhiány miatt. De majd még jövök. Nagyon jó ötlet volt ez a topik.

[ Szerkesztve ]

Nagymamám nagy gombász, sokat jártam vele mindenfelé, nem sok embert ismerek, aki annyira ért a témához, mint ő.

Csiperkéhez egy jó tanács:
Mikor leszeditek, a tönköt késsel kaparjátok meg, ha sárgul, akkor dobjátok el, mert elég kellemettlen napokat tud okozni

mod:
Amúgy a legkedveltebb és legveszélyesebb gombákat könnyű megismerni: csiperke, szegfű, pöfeteg, kucsma, tinta, vargánya vagy gyilkos (citromsárga kalap, gallér) és légyölő galóca.
Az őzlábra is figyelni kell, mert van az ún. piruló őzláb, ami szintén csúnya dolgokat művel, de egy késsel ezt is könnyen meg lehet állapítani. Elvágod a tönköt a kalaphoz közel, ha piros, akkor eldobod.

[ Szerkesztve ]

no, addig vártam, hogy nőjjön a termesztett csiperkém, hogy kinyílt... ilyenkor érdemes még megcsinálni, vagy jobban járok, ha kidobom?

A piruló őzlábgomba igen jó ízű étkezési gomba –bár nincs benne az árusítható fajok listájlyában-. A súlyosan mérgező őzlábgombák szerencsére jól elkülöníthetőek mert sokkal kisebb termetűek mint ehető társaik. Egyébként ezen gombákban is amanitin -a gyilkos galóca legmérgezőbb toxinja- található (pl.: vörhenyes őzlábgomba).

Tisztán citromsárga kalapú gyilkos galócáról még nem hallottam, bár a hányatott időjárási viszonyok gyakran megtépázzák az eredeti színeket. Én általában zöldessárga illetve olajzöld kalapokkal futok össze a leggyakrabban, de már találkoztam a gyilkos galóca fehér változatával is.

Robar

Azt túlzás, hogy minden ehető gombának van mérgező hasonmása, no persze kezdetben a gyakorlatlan szem gyakran megcsalja az embert és legelőször átfutva egy gombászkönyvet, vagy az erdőben összefutva egy sereg különböző fajjal, hajlamos azt mondani az ember, hogy baszki ezek tök egyformák……Egyébként, hogy értelmeset is írják, a legkézenfekvőbb példa a májgomba -ehető, savanykásan pikáns ízű- amihez még hasonló faj ez eddig nem találtatott.

A spórák összemosódásával kapcsolatosan nem tudom igazán mit akartál írni, de nekem egy kicsit úgy tűnik, hogy egy zavaros történetet rejt a felvetés. A talaj szennyezettsége –és itt tegyük hozzá gyorsan, hogy a levegő szennyezettsége- valóban fontos tényező. A gombák hifa szövedéke kitűnően felhalmozza a toxikus nehézfémeket (ólom, higany, kadmium) és természetesen a radioaktív elemeket is. A mezőgazdasági és más ember használta szerves mérgek gombákban történő feldúsulásáról nincsen értékelhető információm. De szerintem bizton akadnak olyan mérgek mejlyjeket akumulálnak.

A mérgező gomba ehető gomba egymáshoz viszonyított távolsága egy kicsit erővel össze eszkábált tézis. Mert ha belegondolunk, hogy a föld felett látott „nemiszervek” alatt kiterjedt hifa hálózat terül el, ami meglehetősen nagy kiterjedésű lehet. Arról pedig nincsen tudomásom, hogy különböző ehető és mérges gombák egymás mellet futó hifái között lenne méreganyag kicserélődés, vagy egyáltalán bárminemű anyagtranszport ezért én ezt a feltevést elvetném. Persze egy csoport gyilkos galóca alatt megtelepedett ízletes gombát fájdalom nélkül hagyom hátra (szennyezett lehet a galóca lemeztöredékeivel stb, és hát az alfa-amanitin LD50 értéke kúúrva alacsony ~0,2-0,6 mg/testsúlykg, egy normál fejletségű kalap akár négy versenyzőt is képes megnyuvasztani)

Köszi a triviális neveket, az ökörnyelvet és hiripet még nem hallottam.

Hm, ezekszerint rosszul emlékeztem az őzlábra, mentségemre legyen mondva, hogy kb 6-7 éve nem voltam gombászni

Egyébként találkoztam olyjan gombász könyvvel amiben gyanus, kerülendő gombaként írják le.

Természetesen nem úgy kell érteni, hogy tökéletesen egyformák, hanem nagyon hasonlóak és roppant megtévesztőek. Csak egy példa: a róka gomba hasonmása a gereben gomba, amit ha az ember csak felülről néz, akkor teljesen megtévesztő. De ha megnézzük a kalap alatti lemezeltségét, jól látszik a különbség, mivel ez utóbbi nem lemezelt, hanem szálas.
A másik dolog pedig, az összemosódásról, sajnos valóban igaz, és megtörtént dolog. Ezelőtt három évvel történt utoljára, hogy a sok esőtől nagy volt a gombatermés az erdőn, úgy ehető, mint mérgező fajokból. A hegyoldalon lecsorgó esővíz bizony összemosta a gombák spóráit és az ehető gombák mérgezővé váltak. Sok ember, aki jól ismeri a gombafajokat is megjárta ilyen módon, mert például az egyszerű erdei barnahátú galamb gombától sokan kórházba kerültek abban az évben. Sajnos ilyen ténylg előordulhat és nem is veszélytelen. De szerencsére ritkán fordul elő.

Kedvwes Robar, bocs de bé vagyok kicsit italosodva. szégyen, hogy igy válaszolok mert az általad írt "összemosódósi" dógok igen érdekesek.
No szóval, ájultamban röviden alábbi kétségek és gyakorlat erősítette dógok keverednek:
- Írásod olvasatáig, csak ojlyjan hiteles, publikált, információval rendelkeztem miszerint a spórák nem tartalmaznak aktív hatóanyagot. Legismertebb példa: A Psilocybe gombák spórái szabad kereskedelem tárgyát képviselhetik mert, nem tartalmaznak hallucinogén alkaloidokat. Sajna ebből állllllllltalánosítottam. Aszsztán kezdtem kutakodni, sorra negatív, kalap fullos a toxinban a szár töredékét a föld altt található micélium szövedék pedig még kevesebb méreg anyagot tartalmaz. No, de nem adjuk fel, nem véletlenül vagyunk "gombabuzik". Találtam hiteles cikkekt pókhálós gomba fajljyokról meljyek spórájya a gomba hús méreganyag tartalmával nagyságrendileg összevethető toxintartalommal rendelkeztek. (légyölégalóca, gyilkosgalóca, citromgalóca, psilocybe, panaeolus speciesek adatait láttam leközölt cikkekben, de ezen cikkek a spórákban elhanyagolható koncentrációban lévő hatóanyagokról beszélnek.)
Szóval, felvetésed a mai napig gondolkodtat, és keresgélésre biztat_ fingom sincs, de a sarkosításon gömböjlyűtést eszközölvén gyalulnunk kell, ha jobban igazodik a való világhoz. (sajna a "barna hátú galamb gomba " nem ad pontos útmutatást nékem mint műkedvelő amatőrnek.-a kémia az ami sajátomnak tekinthető, a mycologia kedvtelés, gyermeki -nagyszüleim-szüleim álltal rám maradványozott- hozomány.
Időm engedtével, hasznos dolgok tudatában italmentesen is reflektálnék érdekes felvetésedre-bár továbbra is hozzá teszem, hogy az álltalad leírt módon előadott gombamérgezések számomra nem magyarázottak. Nem hiszek az összemosódási koncepcióban.
egészségünkre, itt a határ, több gin-t nem iszom, slám éppen kimondott elméletek omlanak bé...................
szóval, még beszéljünk róla, szemelött tarva, megtörtén eseményK, de légyen magyarázat isK.
üdv: Vágányközzémostkönnyenbeeső Zsóti

[ Szerkesztve ]

azokat a ződ vartyogó gebaszokat nem én raktam beleee, szóval nyomkodom a combomon fekvő erősen osztott felületet........... azzannyát........

esős nyárelő... tehát megnőtt az esély a gombában gazdag nyárra. bár az eső szükséges, de nem elégséges a gazdag gombatermésre. bizakodjunk.

zsolti: a kettőspont és az O közé ha szóközt tettél volna, akkor nem rínál... mitfizecc, hogy oda tegyem?

Esőn kívül fülledt párás meleg idő is kell a jó gombaterméshez.
Mifelénk egyébként nem gombászni hanem gombázni járnak az emberek.

Apropos párducgalócát kóstoltátok már?

debrecen környékén van gombászni szerető ember? az alkoholista zsolti, és rajtam kívül természetesen...

esetleg valaki nem tud olyan szabad helyet, ahova ki lehet menni pl. szegfűgombát szedni? a piaci ára elég nagy visszatartó erőt képez, jelenleg 4000ft/kg

persze, én is nagyon szeretem
csak helyet nem tudok hol lehet szedni, mondjuk még sosem voltam szedni sem, enni annál jobban szeretem

[ Szerkesztve ]

Szia.
Engemet is foglalkoztat ez az érdekes dolog, de sajnos idő hiányában nem tudok igazán utána nézni. Csodálkozom az eseten, de azt mondják a nálam idősebbek és tapasztaltabbak, hogy nem ez volt az első ilyen eset. Jó volna, ha utána tudnál nézni, mint ahogy írtad és megosztanád a szerzett infókat velem is.
Egyébként hogy vagy? Kijózanodtál-e már? Vagy van még gin az üvegben Vigyázz nehogy tintagombát egyél italra(ez vicc volt).
Gombás szakkönyvem sajnos csak egy van, igaz színes fotókkal van ellátva, de valahogy nem igazán hasonlítanak a gombák benne a valódi énjükre. Én soha sem könyvek után mentem, ha meg akartam ismerni egy gombát. Kint az erdőn nagyapám segítségével tanultam meg és ismertem meg a gombafajtákat. Szerintem az a legjobb módszer a megismerésükre, ha az ember ott a saját környezetükben látja őket, és ismeri fel a különböző tulajdonságaikat. Erről mi a véleményed?

atyaúristen
tölgyesekben van ez a gomba?

nem, tölgyesekben más gombák vannak (pl. vargánya, ha mázlid van, meg szarvasgomba, amit elég macerás szedni). a szegfűgomba mezőn terem, meg füves részeken. ahogy megyek haza, látok egy rakattal, de olyan helyen van, ahonnan nem szívesen szedném (járda mellett, közel az úthoz), ezért keresnék olyan szabad területet, ahol lehet szedni, a gazdája nem puskával járkál állandóan a vidéken.

azért ebből az apróságból összeszedni egy kilót nem olyan egyszerű, úgyhogy érthető a magas ár.

szarvasgomba
van egy labradorom is,az ugye vágja ezt a gombás szagot,mármint szokták használni a labradorokat gombászni. hogy kellene megtanitani neki ezeket a szagokat? a szarvasgomba kuvadrága nem?

árzuhanás... már csak 2500 píz egy kiló szegfűgomba (meg a vargánya is, csak az most is csúnya volt). vettem is fél kilót, kiterítettem megszáradni. remélhetőleg nem túl párás neki a lvegő, végső esetben beteszem a légkeveréses sütőbe minimum hőmérsékleten, ha nem akar száradni.

eléggé száras volt, azt mondta a néni, hogy a gombavizsgáló anélkül nem tudja megállapítani, hogy valóban szegfűgomba-e... ez erősen kamuszövegnek tűnik, mivel a szára úgyse jön ki teljesen a kalapból, ha meg fél centi marad (a 3-4 helyett), akkor már meg lehet mondani ránézésre, hogy a lemezek nem a szárra futnak, hanem a kalapba. mindegy, leszáraztam, és megértettem, hogy miért ennyi az ára

Én gyermekkoromban sokat jártam apámmal gombászni. Csiperkét szedtünk és őzlábat mert csak erről a kettőről tudta 100%-al megállapítani, hogy nem mérgezőek. Az őzláb azóta is a kedvencem, rántva.
Azóta sajnos "eltávolodtunk" egymástól apámmal de nagyon jó szívvel gondolok azokra az időkre. Imádtam az erdőt járni és úgy az egész gombászást is.