2010 körül átmentem az egyik konkurenciához, aztán amikor megláttam az ezer sebből vérző pénztárgépüket, akkor megkérdeztem a főnököt, hogy mégis ezt hogy tolták át a pénztárgép előminősítésen, majd a vizsgákon?

Egyszerű, csúszott a boríték a pénztárgép bizottság elnök zsebébe, aztán nem kérdeztek semmit.

Korábbi főnököm szentül hitte, hogy 2000-re már levetkőztük a balkáni attitűdöt, és a gazdaságot már nem a kenőpénzek működtetik.
Pedig a külföldi tulajdonosunknak pont ez volt az első kérdése, hogy kit kell megkenni, meg mennyivel, mert az egyszerűbb, mint lefejleszteni, amit kérnek. (miután elküldtem nekik angolra fordítva a 30+ oldalas komplett jogszabályt)

Mivel nem kentünk, a bizottság extrán mélytorkoztatott minket.

Ne tudd meg, hányszor kellett újraírnom a pénztárgép user guideot, mert a jogásznak nem tetszett valami apró felirat a képernyőn, aztán "bugfix" után csináltattam újra az összes screenshotot.

Programozóként nem mindig látszik a projektek mögötti összes bullshit, amit a jogászok+managerek kavarnak a háttérben.

[ Szerkesztve ]