"a józan paraszti ész szerint meg amit nem iszol meg pár órán belül, az már csak a növényeknek jó'

Pedig iható marad a víz, nem "romlik" meg.

A nagyapáink "víztisztítóműve" az üvegkancsó volt. Megtöltötték vízzel és fél napig nem nyúltak hozzá.
Utána a tétjéről leöntöttek egy centiméternyi vizet. Ide ülepedtek fel a víznél könnyebb szennyeződések.
A maradékot óvatosan öntötték át egy másik kancsóba. Az kancsó alján hagytak 1-2 centi vizet mert ide ülepedtek le a víznél nehezebb szennyeződések.

Egy ideig használtunk Birta szűrőkancsót, aztán valahogy elmaradt. Vissza kellene állni a használatára.
Arra érdemes ügyelni, hogy a kancsóban ne jelenjenek meg a nyálkaképző baktériumok. Az egészségre nem veszélyesek, de csinálják a helyet a többi baktériumnak. Szóval tisztán kell tartani a kancsót.
A vízkő nem nagyon ülepedhet ki, mivel a szűrő egyik feladata a vízkő eltávolítása. Nyilván nem lehetséges az a teljes vízkő mennyiséget kiszűrni, de a maradék már oldott állapotban marad.
(A kancsó nem tud desztillált minőséget előállítani.)