OK!
A dolog nem annyira egyszerű, mint ahogyan tálalva van.
Jog szerint a 30-as korlátozású útszakaszon nem történt semmi.
Etikai szempontok szerint, lehet hibás a hátsó jármű vezetője, ha villogott, Jogilag is, ha megsértette a hangjelzésre vonatkozó szabályokat. Ha nem bizonyítható, akkor semmi.
Sokkal érdekesebb mi történt az országúton.
Miután az elöl haladó jármű vezetője erős fékezésre kényszerítette a mögötte haladót, nyilvánvalón fel kellett volna ismerni, hogy nincs meg a biztonságos követési távolság.
A második alkalommal bizonyosan tisztában kellett volna lenni azzal, hogy nincs meg a követési távolság.
A harmadik alkalom már nem egyértelmű.
Odáig teljesen bizonyos, hogy nem volt a kötelező követési távolság betartva.
Nem zárható ki, hogy szándékosság is van a harmadik alkalommal bekövetkező kisodródásban. Elméletileg lehetséges. Gyakorlatilag bizonyíthatatlan, ezért nincs jelentősége.
Marad néhány nyitott kérdés.
Mennyi felelőssége van az elöl haladónak a mögöttes forgalomban történt baleset észrevételében?
Ha ez egy kanyarban történik, akkor nem feltétlenül kerül látótérbe a balesetet szenvedett jármű.
Egyenesben felmerülhet, hogy látnia és hallania kellet a vezetőnek a mögötte történő eseményeket.
Információ hiányában nem dönthető el a felelősség mértéke.
Mennyire volt idióta a fékezgető jármű vezetője, hogy nem azt mondta a rendőröknek amit kellet volna?
Megérdemli a büntetést.
Mekkora a felelőssége a követési távolságot többször be nem tartó jármű vezetőjének?
Fizeti a kárt a biztosító, az első jármű felelősség biztosítására?
A követési távolság megtartásáért nem az elül haladó jármű a felelős.
Az első jármű vezetőjének elegendő leírnia, hogy egy kistestű állat szalad át előtte az úton. Ezért kényszerült fékezésre. Innentől nincs felelőssége a mögötte történő eseményekért. Pont.