Nekem úgy tűnik, hogy a cikk szerzője számára a néhai Szovjetunió a gonoszként létezik, és nem is titkoltan ellenszenves. Kár, mert a tárgyszerűség jobb volna.

Figyelembe véve a tárgyilagosság kérdését, miért is zavar, ha a Szovjetunióról nem csak dicshimnuszokat ír valaki?

A tárgyilagosságra nagyon ügyelek, függetlenül attól, melyik országról van szó - engem a legkevésbé sem érdekel, hogy milyen nemzet űrprogramjáról van szó. Sose befolyásolt ilyesmi, a jót, a rosszat leírtam, leírom mindegyikről...

Hozzáteszem, hogy az USA űrprogramjára ugyanolyan hatalmi harcok voltak jellemzők, sőt, ott még a különböző tőkés csoportok közötti versengés is súlyosbította a helyzetet, miközben lényegesen több pénz volt rá, mint a SZU-ban.

Ettől semmisek lettek talán a Szovjet űrprogram belső hatalmi harcai?

A szerző az orosz nevek átírásában következetlen. Hol az angol, hol a magyar helyesírásnak felel meg, ahogy ír (lásd pl: Ustinov), hol valami fura keverék van, mert az egyik helyen lágyítja a mássalhangzót, a másikon nem. Érdemes volna egységesíteni.

Miután nagy mennyiségű szöveg, előfordul, hogy benne maradtak ilyenek, a jobbító szándékű javaslatokat természetesen örömmel fogadom. Especiel Ustyinovot is írják Ustívonnak (én rövid ível, ahogy te írtad, egyszer sem írtam le eredetileg sem) és Usztyinovnak, a cikk írásának elején az utóbbi, később az előbbi átírást használtam - itt benne maradt a régi. De sajnos korántsem egységes az átírás nyelvtana (Nyegyeljin vs. Nyegyelin például...). Most ebben a részben is a későbbi részekben használt Usztyinovra javítottam át a nevét.

Gagarin egykori naplójában is szerepel a pörgés, és - ugyan csak egy-egy szóval, de - több helyen is szól arról, hogy a sikeres repülés nem volt tökéletes.

A részletekre viszont csak a Szovjetunió széthullása után derült fény...

Olyan apróságokról nem is szólva, hogy a szovjet űrhajósok szárazföldre érkeztek, amit az USA-nak sok éven át nem sikerült megoldania.

1.: Az, hogy a szárazföldre, azon belül is csak a Szovjetunió területére térhettek vissza a szovjet űrhajók, irgalmatlan kötöttségekhez vezett, egy nap csak 3-4 keringési periódusban volt lehetőség a visszatérő manővert végrehajtani. Ez komoly problémákhoz vezett a Vosztok-5, Voszhod-2 és a Szojuz-1 esetében is, például.
2.: Az amerikai megoldás jelentős előnyökkel járt, mivel sokkal szétszórtabban tudtak visszatérési pontokat létrehozni, így ők 2-3 keringési periódusonként visszatérhettek, ha szükség lett volna / szükség volt rá (külön az Atlanti és a Csendes-óceánon). A Gemini program esetében mérlegelték a szárazföldre való visszatérést, de elvették, nem kis részben emiatt...

Gemini felfújható szárnyas koncepció a szárazföldre való visszatéréshez:

3.: A szovjetek is nagyon szerettek volna a tengerre visszatérni, de nem voltak meg a lehetőségeik ehhez. A Holdmegkerülő Szojuz 7K-L1 (és a Holdraszállás után visszatérő Szojuz 7K-LOK) űrhajók tartalék-visszatérési pontja az Indiai óceán lett volna, de az emberes repüléshez szükséges mennyiségű repülőgépet, helikoptert és hajót sose kapta meg az űrprogram. A személyzet nélküli Zond misszióknál a tengerre szálásra sor került, de ott ugye mások voltak a szükségesnek ítélt reakcióidők / repülőgépek és hajók mennyisége.

A Zond-5 az Indiai óceánon - igen ez egy Szojuz (7K-L1) visszatérő modul, amely embereket is szállíthatott volna, illetve hát eredetileg arra szánták:

[ Szerkesztve ]