Néhány hete találtam ezt a sorozatot, minden részét elolvastam, majd vártam a folytatás(oka)t. Tisztelet és nagy köszönet érte

Szerintem ez mindenhol mindenre igaz. Tellerék 1941-ben éves szinten 6000 USD-t kaptak a nukleáris program beindítására, ami már akkor is röhejesen kevés volt.

Ha a GDP lenne az egyetlen szempont, az igazából azt határozná meg hány űrhajót tudnak felküldeni. Egy jól bevált kiforrott típusból.
Amíg a fejlesztés folyik, egy darab űrállomás a maga 100-1000 tonnájával nem tétel egy gazdaságnak, ott sokkal inkább a mérnöki potenciál a kérdés, és a szovjet oktatás nem volt rossz az akkori időkben. Legfeljebb a szovjet mérnökök nem voltak olyan kövérek, mint amerikai társaik, és nem jártak a Bahamákra süttetni hájas pocakjukat. Ki sem léphettek a lezárt városokból...

Ismét egy nagyszerű folytatás tőled Cifu,öröm volt olvasni.Nekem olybá tűnik, hogy a főmérnökök és irodáik egymással való állandó rivalizáláson,fúrkálódásokon túl az is nagyban hátráltatta a szovjet űrprogramok sikerességét, hogy eléggé szétforgácsolták az erőiket. Mintha túl sok program túl sok fejlesztés futott volna egyidőben,elegendő pénzforrás nélkül. Odaát az USA-ban nem hinném hogy ez volt a helyzet. Szerinted?

Köszönöm szépen ezt a cikket is, és a belé fektetett munkádat. Jó volt olvasni!

Úgy néz ki, hogy öregszem, vagy csak szimplán hülyülök, de már számomra túl sok az információ és sok minden összemosódik a fejemben és nem emlékszem. Örülnék neki, ha a cikk végére jutsz, akkor csinálnál egy-két összefoglaló grafikont, táblázatot, hogy mi is történt. Továbbá egy tárgymutatót, hogy milyen infót, melyik cikkben találunk. Nekem nagyban segítené az áttekintést.
Igen, az olvasottak alapján én is le tudnám gyártani ezek, de fogalmazzunk úgy, hogy kényelmes vagyok (bár lehet, hogy csak a sült csirkét várom, hogy repüljön a számba).
- Az egyes programok időrendi grafikonra rendezve. y tengely: program neve (benne telt bumszlival a sikeres indítások, üressel a sikertelenek), x tengely: idősáv (havi bontás).
- Az egyes programok, mely irodákhoz kötődtek: Ez csak egy táblázat. Oszlopok: irodák nevei, Sorok: programok nevei. Azt x-el jelölni az érintetteket (esetleg egy apró megjegyzés az x-mellé, pl: csak hajtómű).
Sok mást is lehetne még, illetve ezeket is lehetne más részletesség, más perspektíva szerint csinálni, de ezeket gondolnám a legfontosabbnak.

Ha megcsinálod a fenti javaslatokat, ha nem mindenképpen köszönöm ismételten, pusztán az eddig megjelent cikkeket is.

@sh4d0w: Szerintem ez mindenhol mindenre igaz. Tellerék 1941-ben éves szinten 6000 USD-t kaptak a nukleáris program beindítására, ami már akkor is röhejesen kevés volt.

Sőt, ha innen nézzük, a Manhattan-projekt, amelyet a világ legnagyobb fejlesztési programjának neveznek sokan még mindig, akkori árfolyamon kb. 2 milliárd dollárba került. Ami azonos volt a B-29 bombázógép kifejlesztését és gyártását tartalmazó programmal...

@Ashitaka Mintha túl sok program túl sok fejlesztés futott volna egyidőben,elegendő pénzforrás nélkül. Odaát az USA-ban nem hinném hogy ez volt a helyzet.

Ilyen szintű harcok inkább a korai időszakban (1950-es évek végétől kb. 1961-ig) akadtak, de más jelleggel - ott külön rakétaprogramja volt a US ARMY-nak, az USAF-nak, majd a US NAVY-nek, és közben volt még formálódó civil rakétaprogram is akadt. A lobbyharc megvolt ott is, tehát nyúzták egymást a törvényhozásban, ám azért a durva gáncsolások másképpen történtek. Ott civil űrprogram felett kb. 1960-tól teljhatalmat kapott James Webb. A tradicionális fejlesztés úgy nézett ki, hogy a megrendelő meghatározza a feltétellistát, amire a gyártók ajánlatokat tesznek, a megrendelő pedig kiválasztja a neki legmegfelelőbbet, és megépíti a tendernyertes azt. A NASA esetében ez csak félig működött így, ugyanis saját tervezőmérnökeik voltak, akik a tenderező cégek mellett alternatív terveket tettek le. A NASA pedig nagy általánosságban a saját terveit választotta. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az Apollo program esetében benyújtott három nagy cég egy-egy saját tervet - majd James Webb közölte, hogy ő a NASA saját tervét tartja jónak, ezek után pedig egyenként megállapodtak, hogy melyik részegységet melyik gyártó fogja legyártani a NASA tervei alapján.

Eközben a katonai projektek egész sora lett elkaszálva sorozatban: Dyna-Soar, Blue Gemini, MOL... az első és az utolsó már kitűzött start időpontokkal, személyzettel, félig-meddig kész rendszerekkel is bírt, mikor el lettek meszelve.

A civil projekteknél is voltak előrehaladott, majd elkaszált megoldások, a leginkább említésre méltó a nukleáris meghajtású űrbárka / Mars-űrhajó elképzelések voltak, a NERVA nukleáris-kémiai hajtómű gyakorlatilag 90%-ban készen volt, mikor szóltak, hogy arról ne álmodjanak, hogy most erre milliárdokat kapnak...

Az amerikai űrprogram sem szűkölködött pálfordulásokban. Az első fázisban mindenki letette a saját terveit, amik a NASA első igénylistáját kielégítették és amelyek eléggé eltérőek voltak, a maguk módján mindegyik cégé külön-külön innovációkat tartalmaztak. Majd jött Max Faget, a NASA emberes űrrepülését felügyelő főmérnök, és közölte, hogy a NASA milyen űrrepülőgépet szeretne (egyenes szárny, meredek, ballisztikus visszatérés, stb.), szóval tessék ilyen terveket csinálni. A gyártók nekiveselkedtek, és csináltak Faget útmutatásai alapján új terveket. Ekkor jött az USAF (mögött az akkor szénfekete titok NRO), hogy nekik nagyobb raktér kell, és nagyobb siklószám. Hát a tervezőirodák újfent áttervezték a saját verzióikat, vagy teljesen újakat készítettek. Csakhogy a költségvetés felől jött a ukáz, hogy felejtsék el az ilyen 25-50 milliárd dolláros fejlesztési terveket, 5 milliárd a plafon, ha nem megy, akkor keressenek más megoldást. Ekkor lett nagy tanácstalanság, mire Max Faget fogta az addig általában két különálló repülőgépre vonatkozó terveket (többé-kevésbé mint a Spirál esetében is - az egyik egy hordozógép, amely repülőgépként tér vissza, a másik maga az űrrepülőgép, ami az előbbi hátán megy fel), és közölte, hogy építsék az űrrepülőgépet egy gyorsítórakéta orrára vagy hátára, így az egyik drága repülőgép fejlesztését alapból meg lehet spórolni. A tervezőirodák továbbra is saját megoldásokat dolgoztak ki (pl. a Boeing a saját építésű Saturn V. első fokozatra szerelt szárnyakat, hogy repülőgépként visszatérhessen), mire a NASA 1972-ben közölte, hogy a saját számításai szerint a legjobb megoldás az űrrepülőgép alatt egy tartályban a hajtóanyag, annak két oldalán egy-egy szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta lesz, amit vissza is fognak hozni (érdekesség, hogy az eredeti javaslatokban egyszer használatos szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta VAGY újrahasználható folyékony hajtóanyagú gyorsító rakéta szerepelt, vagyis konkrétan sokadszorra menet közben változtattak azon, hogy mit is szeretnének valójában) - szóval a cégek szépen adjanak erre egy árajánlatot. És így született meg az űrrepülőgép-program végső formája...

@nalaca000: Örülnék neki, ha a cikk végére jutsz, akkor csinálnál egy-két összefoglaló grafikont, táblázatot, hogy mi is történt. Továbbá egy tárgymutatót, hogy milyen infót, melyik cikkben találunk. Nekem nagyban segítené az áttekintést.

Értem a kérést, de erre inkább két javaslatom lesz:

1.: Csinálok saját blogbejegyzést ide, amiben benne lesznek egy helyen a főbb adatok (a fontosabb személyek rövid leírása plusz egy fénykép).
2.: Ebben a bejegyzésben pedig lesznek táblázatok az időrendről, hogy mikor milyen programok futottak.

Lehet, hogy ha a XI. részt befejezem (remélhetőleg ma), akkor nekiállok egy ilyennek, és akkor a cikkek végén lesz egy rámutató link, ahol ezeket meg lehet találni.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm, tökéletes...

Köszi ezt is! Én legjobban a Mir építésének és fejlesztésének történetét várom, már nem lehet nagyon messze az sem.

Mindig is az űrrepülőgépek voltak a legérdekesebbek számomra... szóval nagyon jók ezek a korai rajzok/tervek róluk! Remélem szerepelnek majd a többi cikkben is. Bár a Burant biztosan belerakod a végére (mármint a szovjet rész végére), szóval nem aggódom.

Hogy 1 méteres tárgyakat lehet megkülönböztetni rajta. A digitális világban úgy mondanánk, hogy egy pixel 1m, de akkor még analóg volt.

Köszi!

Beleírtam, így egyértelműbb lesz talán.

Mindig jó látni hogy még a kiváló cikkek is "javulnak"

Nagyon jókat írsz ebben a témában! Lassan keresni kéne egy kiadót vagy valamilyen folyóiratot és megjelentetni nyomtatott formában!

[ Szerkesztve ]

Szuper cikk, ahogy az előzmények is. Személy szerint kíváncsi lennék, hogy szovjet oldalon milyen "találmányok" születtek, amelyek használhatóak a mindennapokban. Na meg hogy vajon hány tonna magyar származású nyersanyag keringhet(ett) odafenn, éghetett el a légkörben...

Ismét jó cikk, thanks!

USA űrhajózás története is lesz majd egyszer, valamikor?

Rövid távon (1 éven belül) biztos nem. Éppen elég lesz ezt befejeznem. Középtávon (2-5 év) nincs kizárva, hogy az Sg.hu-n megjelent űrrepülőgép-sorozatos cikksorozatot kibővítem majd a Mercury-Gemini-Apollo vonallal.

Ahh állandóan csak megnyitom ezeket az űrhajózós írásokat de egyből félre is húzom a tabot hogy "majd megnézem". Az első kettőt olvastam, most járok 7 megnyitott tabnál

Nagyon jó volt az összes rész , bár nálam azért voltak bekezdések amik a túl sok rövidítés és adat miatt "vontatottá váltak ,de ez legyen az én gondom .Várom a folytatást és +1 az Amcsi programra is .Gyerekkorom kedven könyvei voltak az űrhajós kiadványok , így kicsit elkapott a noszalgia .

Értem, köszönöm!
Mindkét vonal érdekel, az oroszoké (szovjeteké) annyiból talán izgalmasabb, hogy arról sokkal kevesebbet lehetett tudni anno. De az USA-nak is rengeteg nagy áttörése/bukott project-je volt, melyekből szép kis anyagot lehetne összehozni. Persze ez irdatlan meló tudom.

[ Szerkesztve ]