ismét érdekes volt, köszönöm

a cikk végére az az érzésem lett, hogy ez a mostani cikk kicsit "lazább" felvezetése lenne a következő, nagy durranást tartogató cikknek

Köszönöm a visszajelzést.

Attól függ, mit tekintesz nagy durranásnak. Mert ugye kit mi érdekel. A következő két cikk főleg a Szaljut-6 körül forog, így azoknak, akik a technikai leírásokat szeretik, kevésbé lesz érdekes (a Szojuz T mondjuk szerepel benne). Akit viszont az ilyen jellegű dolgok érdekelnek (pl. az Interkozmosz program, ami keretében ugye Farkas Bertalan is feljutott az űrállomásra), azoknak lehet most jön a nagy durranás.

A végszó nem a következő résznek szól - hanem egy későbbi epizódban szerepet kapó orosz űrrepülőgép-programról, illetve előtte a Poljus katonai műhold esetéről. De az még odébb lesz...

[ Szerkesztve ]

Nagyon jó a cikk, köszönjük!

De bakker, mint valami királydráma, intrikák, mindenki ott tesz keresztbe a másiknak, ahol csak tud, csoda, hogy egyáltalán elkészült bármi is...

Na meg pénz beszél ugye. Azért ne feledjük el, hogy egy olasz GDP alatti ország csinálta mindezt, miközben mondjuk az olaszoknak eszükbe se jutott volna ennyi pénzt elpazarolni ilyesmire, mert teljesen irreális lenne, az oroszok mégis megcsinálták...

[ Szerkesztve ]

"ne feledjük el, hogy egy olasz GDP alatti ország csinálta mindezt"

Ez eléggé OFF, de ebből látszik, hogy a sokak által istenített GDP mennyire nem mond semmit az ország lakóinak életéről...

Miért ne mondana? Az oroszok sokkal többen vannak kevesebb GDP-re, és sokkal szarabbul is élnek...

Pont ezért - mert csak relatív kapcsolata van az életminőséggel.

De ha egy kormányzat úgy osztja el a pénzeket, hogy ebből mindenképpen holdutazást kell csinálni, akkor az lesz.

Még mindig nem értem a logikádat. Adva van egy egyenes arányosság, vagyis több GDP jobb életminőség. Egyszerű dolog, szépen mutatja.
Persze nüansznyi különbségek lehetnek, egyik országnak kicsit több a GDP-je, a másiknak kevesebb (adott lakkosságra számolva), mégis a másik él jobban, mert ügyesebben osztják el (mittomén, kisebb a korrupció stb.), de azért nagyságrendi eltérések nem nagyon vannak. Vagyis pl. olaszországnál, ahol negyed annyi lakos állít elő több nemzeti összterméket, mint a szovjetunióban anno, és kb. 10-szer jobban éltek. Mondjuk ennyiből igazad van, mert csak 5-ször kellett volna jobban élniük, de ez pont az irtózatos fegyverkezés és űrprogram (na meg a brutális pazarlás és korrupció) miatt volt...
Ebbe is buktak bele, egyszerűen nem termelték meg, amit elköltöttek a hadseregükre.

[ Szerkesztve ]

"Adva van egy egyenes arányosság, vagyis több GDP jobb életminőség."

Csak az baj, hogy ez nem igaz. Az ország bruttó nemzeti összterméke összejöhet bármiből, és annak nem kell kapcsolódnia a lakosság életéhez. Persze sok helyen mégis így van, mert a hatalom fontosnak gondolja (a saját szempontjából), hogy az átlagember is érezzen ebből valamit, de egyáltalán nem szükségszerű.

Mondanál példákat, ahol magas GDP-jű országbéli emberek rosszul élnek szemben egy alacsony GDP-jűvel, ahol meg jól?

Szerintem nem sokat találsz. Persze lehetnek kivételek, amik erősítik a szabályt, de azok jellemzően valamilyen diktatúra, ahol az ásványkincsekből élnek, magas a korrupció, és hülyeségekre költenek.

A szovjetúnió gazdasági súlyához képest elképesztő összegeket költött fegyverkezésre, ezen belül is űrprogramra meg még elképesztőbbet, de ha ezt leszámítjuk, akkor kb. olyan életszínvonal volt, amilyet a termelés indokolt, vagyis igencsak szerény...

[ Szerkesztve ]

OFF: nem mondtam, hogy nincs kapcsolat köztük, csak annyit hogy ez nem egyértelműen ok-okozati kapcsolat.

De Cifu cikkei alapján mindig az az érzésem, hogy az oroszok csak félszívvel támogatták az űrprogramot. Amiből látszott megtérülés katonai vonalon (kémműholdak, rakétatechnika, ilyesmi) oda érkezett a pénz, de a többi az mindig megmaradt amolyan mostohagyerek státuszban.

A keresetek vésérlóérték paritását kell nézni. 1/5 fizetés nem biztos, hogy 1/5 életszínvonalat jelent. Erre jó példa az, hogy abból a pénzből amiből itthon vidékel eléldegélsz nyugaton még egy albérleti szobát sem tudnál kifizetni. Tehát mondjuk 600EUR nettó fizetés itthon megfelel egy bécsi 1000-es fizunak.

Ez igaz a katonaságra is, mert ugyanazt a rakétaprogramot olcsóbb munkaerővel 1/2-1/3 áron tudod kivitelezni. Ezért tudták a ruszkik tartani a lépést még ha a GDP-jük sokkal alacsonyabb is volt. Na meg azért mert nagyobb arányban vonták el a pénzt a lakosságtól.

2015-ös adat, rendezd le GDP PP P alapján. Úgy már kb. a németek szintjén vannak az oroszok. [link]

Ilyen hullámvölgyek és hullámhegyek voltak benne, de az erőforráshiány végig érezhető volt.

Az elején (1950-es évek vége és 1960-as évek eleje) eléggé szerény összegeket áldoztak rá összességében, sokatmondó, hogy az 1960-as években tucatnyi különféle ballisztikus rakétát fejlesztettek ki, amíg a "civil" ágon gyakorlatilag az R-7 folyományokon túl csak az UR-500K és az N-1 programra költöttek komolyabban - emiatt az R-7 alatti rakétaigényt átalakított ballisztikus rakétákkal oldották meg (Dnyepr, Kozmosz és társai). Aztán 1967-68 környékén volt egy nagy megugrás (ami célzottan az UR-500K/L1 Holdmegkerülő, N1-L3 Holdraszállás és az Almasz (OPSz/DOSz) űrállomás programnak ment), kb. 1973-74-ig. Ott volt még egy nagy megtorpanás, kb. 1979-ig, itt szinte csak folydogált a már korábban elindított OPSz katonai illetve DOSz civil űrállomás program, de más jelentősebb fejlesztés nem nagyon volt (a háttérben elindult 1977-ben az űrrepülőgép- és a hozzá tartozó Enyeriga hordozórakéta program, de ekkor még relatíve kisebb lendülettel). Ami itt figyelemre méltó, az az Interkozmosz program, de ha végiggondoljuk, gyakorlatilag ügyesen megoldották, hogy politikai erényt kovácsoljanak abból a tényből, hogy 3 hónap volt egy Szojuz kapszula szavatossága a világűrben, így a tartós űrállomás-látogatásoknál cserélni kellett a Szojuzokat. Ezt használták ki politikai célra.

1979-80 körül volt egy újabb megugrás, csakhogy komoly áron - a katonaság és a politbüró igényeit kellett kielégíteni. Az Enyeriga és az első útján elvitt Poljus katonai műhold gyakorlatilag "lerabolta" az űrprogram erőforrásait, aztán az űrrepülőgép program folytatta ezt. A Mir űrállomás program kis túlzással az 1970-es években gyártott Űrállomásprogram-maradványokból lett összelegózva.

Ha a katonai programokkal vetjük össze (tengeralattjáró-építés, harckocsi-építés, stb.), akkor az űrprogram nem kapott kiemelt figyelmet soha, illetve ha kapott, az is politikai érdekek mentén lett leosztva (Holdprogram, űrállomás-program, űrrepülőgép-program). A civil programok kis túlzással a morzsán éltek...

Egyébként van arról valami hozzávetőleges adat, hogy pénzben mennyiből gazdálkodhattak az egyes programok? Mert a NASA költségvetése nyilvános, így össze lehetne vetni a kettőt.

Sajnos megbízható adatokat nem találtam. A Holdprogramok terén egyes források szerint a szovjet űrprogram nagyságrendileg hasonló összeget tapsolt el 1960-1974 között, mint a NASA, csak más elosztásban (a NASA az 1960-as évek közepén kapta a legtöbb pénzt, a szovjetek az 1960-as évek legvégén és 1970-ben). Csakhogy ugye a szovjeteknél több párhuzamos program futott (Szojuz, Almaz (és DOSz), N1-L3, UR-500K/L1).

Az 1980-as években a szovjet űrprogram nagyságrendileg 2/3-ad annyi pénzből dolgozott, mint a NASA az adott időszakban. De itt sem tiszta pontosan mit értenek ide - a szovjet űrprogram része volt pl. a Poljus katonai műhold, míg Amerikában a katonai műholdak és rakétaindítások másik kasszából (a Pentagon / USAF zsebéből) voltak fizetve.

Köszi!

Akkor figyelembe véve a két ország gazdaságát, elég durvák az arányok...

Szia Cifu, bocs az off topikért.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha helikopterrel (végtelen sok üzemanyaggal) felrepülnék 100-200 méter magasba akkor egy idő után elforogna e a Föld alattam és le tudnék-e szállni Amerikában. Ha igen, mennyi ideig kellene lebegni egyhelyben?

Így van. Ha nem vinne, akkor a sarkvidékek kivételével mindenütt borzalmas szélviharok lennének.

A SZU-nak a nyugati piacgazdasági értelmezés szerint nem igazán volt "gazdasága", csak inkább erőforrás-gazdálkodása, amely főleg a katonai-ipari komplexum igényeit szolgálta ki és amiből a lakossági fogyasztás a maradékelv szerint részesült.
Így a korabeli GDP egyrészt becsült adat, másrészt a hasonló GDP alatti eltérő gazdasági-fogyasztási szerkezetek - a szektorokra bontott valós teljesítményeket illetően - jelentősen eltérhettek.

Pontosan. De én éltem a szocializmusban, tudom, hogyam működött a gazdaság a mindennapokban (mint ahogy sokan itt a topicban is talán), ráadásul nálunk messze jobb volt a gazdaság állapota és az életszínvonal, mint a szovjetúnióban, szóval akkor is respect, hogy ezt ebből egyáltalán ki tudták hozni...