üzenetek

hozzászólások


Ed_007
(aktív tag)

Köszönjük! :)
Várjuk a folytatást. :R


Lalikiraly
(addikt)
Blog

Ismét nagyon szépen köszönöm!

Kiváló lett!

Jó volt olvasni, hogy volt szép közös története a két félnek és ilyen hamar már.


Lalikiraly
(addikt)
Blog

Tehát még jó sok részre számíthatunk?
A MIR gondolom sok cikket megfog érni...
Máris nagyon várom őket :)

Szép napot!


doberman
(senior tag)

Köszönöm a heti ür olvasnivalómat. :R
:C


Millerchris
(tag)

Nem semmi sorozat az egész. Ultra lexikális számomra.


Corpuscle
(őstag)

Köszönöm én is, jól indult a hétfői munka! :D


arelim
(tag)

már érzem az iron sky harmadik részének alcímét: iron sky 3 - ruskies on the moon!


BatchMan
(senior tag)

Akkor 8 éves voltam, és élénken él bennem az akkori szöveg:
Szojuz-Apollo közös űrrepülés...
Basszus, egy darabig nem esett le, hogy az Apollo-Szojuz, az a Szojuzapollo! Végig zavart a csere :B
Meglepett, hogy ez a zsákutca ekkora helyet kapott a cikksorozatban. De ennek csak örültem.
Várom a fejleményeket! Kitartás, hajrá!


sheep
(addikt)
Blog

Üdv,

egy kérdésem lenne a 23mm-es "kutya közönséges" gépágyúval kapcsolatban amit az űrben kipróbáltak:
ezt úgy kell érteni hogy a lőszer is hagyományos, lőpor töltetű volt?
Ha igen, akkor milyen módon biztosították az oxigént? Volt külön oxigéntartály a fegyverhez?
Remélem nem kérdezek "orbitális" hülyeséget :)

[ Szerkesztve ]


gafz
(csendes tag)

A lőporban (és egyéb kémiai robbanóanyagokban) benne van a tüzelőanyag és az oxidálószer is. Maximum a túl alacsony hőmérséklet rontja az égés sebességét... szvsz.

[ Szerkesztve ]


Cifu
(nagyúr)
Blog

Pontosan, a hajítótöltet maga tartalmaz mindent az égéshez, a Földön elsütve egy lőfegyvert sem a légkör oxigénjét használja fel.

A felvetésed, mely szerint a hőmérséklet okozhat problémát egyébként jogos, szvsz a fegyvert megfelelő hőháztartással láthatták el, mert azért az árnyékos részeken cirka -150°C-os hőmérséklet okozhat problémát, ahogy a napos oldalon a 120-150°C is. Ha másban nem, a lövegcső hőtágulása okozhat problémákat.


Lalikiraly
(addikt)
Blog

És ez csak egy mikroprobléma volt a sok x millióból, amire a mérnököknek kellett megoldást találni. És csodálkozunk, hogy 10-ből 9 rakéta nem jutott ki az űrbe.


sheep
(addikt)
Blog

Köszi a válaszokat, nem is gondoltam hogy ez így működik :)


hobizoli
(nagyúr)

nézd meg az É-Koreai generalisokat, nekik meg a nadrágjukon is kituntetes van


Male
(nagyúr)
Blog

Tiszta páncél már :DDD


jeni
(félisten)

Nekik már nem is kell golyóálló mellény sem.


vilmose33
(őstag)

Köszönöm, nagyon jó sorozat :R


Fryskitt
(addikt)

Köszi megint... lassan egy egész könyvnyi az adag.... :C :R


Doze
(aktív tag)
Blog

Meg gondolom a visszarúgás, vagy nem?, Valami stabilizátor rendszer biztos fel kellett szerelni, mert egy ekkora "ágyu" R-23 (23mm) nem kis visszarúgással rendelkezik... simán letéríti a pályáról

Mondjuk ez is csak a ruszkik fejéből pattanhatott ki :D


Cifu
(nagyúr)
Blog

Ellentmondásosak a források. Egyesek szerint a reakcióerő nem volt olyan mértékű, hogy drasztikus hatással legyen a pályára, elvégre is egy 20 tonnás űrállomás (egy szojuzzal együtt már 26,8 tonna) az, amire hat egy ~190 grammos, ~970m/s sebességre gyorsított lövedék reakcióereje. Ez a manőverező hajtóművek ezredmásodperces begyújtásának felelne meg nagyon durva megközelítéssel.

Ettől függetlenül néhány helyen leírják, hogy a manőverező hajtóműveket a fegyver elsütésekor automatikus begyújtja, hogy negálja a reakcióerőket.

Szóval rövidebben: ez a gépágyú akkora reakcióerővel nem rendelkezik, hogy néhány lövés drasztikus pályamódosítást okozzon, plusz akkora lőszerkészlettel sem, hogy folyamatos tűzcsapás miatt erre sor kerülhessen.


Ed_007
(aktív tag)

Az origo-n Gagarin útja kapcsán írták:

"a Vosztok-1 a tervezettnél magasabb pályán keringett,
a Földre való visszatérése is sokban a szerencsének tudható be, mert a fékezőrakéta nem működött megfelelően, a leszálló- és műszaki egység nem vált szét időben, illetve a légkört elérve tüzes golyóként száguldva fékeződött le.
Eközben Gagarin testére óriási nyomás nehezedett, amit csodával határos módon mégis túlélt. Sikerült időben katapultálnia, ejtőernyőjével a Volgához közeli Szmelovka falu mellett egy szántófölden ért földet."

http://www.origo.hu/tudomany/20180327-gagarin-tulelte-a-vilag-elso-urutazasat-megis-fiatalon-halt-meg.html

Volt katapult Gagarin űrhajójában? Amit láttam az akkori visszatérő egységekből, annyira szűk volt a bejárati nyílás, hogy azon még az űrruhás ember is nehezen fért ki, nemhogy egy katapultülés...


Cifu
(nagyúr)
Blog

Ajánlom figyelmedbe a cikksorozat második részét.

Igen, Gagarin, ahogy minden Vosztok-űrhajós, egy katapultülésben ült.
A Vosztok két ajtóval bírt, egyik a beszállásra volt használatos, egy másik, pedig a katapultülés fölött volt, és azon keresztül távozott, mikor a visszatéréskor kb. 5-7km magaságba ért a kapszula, majd 2,5km-es magasságban az űrhajós ejtőernyője kinyilt.

[ Szerkesztve ]


Ed_007
(aktív tag)

Köszönöm szépen, tanulságos volt!


Fryskitt
(addikt)

Igen, én is Hofi előadásában hallottam erről először - más a légkör, ugye. Mindenfajta értelemben. :C


Cifu
(nagyúr)
Blog

A szovjet űrprogram meghatározó alakjai, egy kis sorvezető, ha a nevek esetleg nem csengenek elsőre ismerősen.

üzenetek