Fú bazz de utáltam más büdös kajáját szagolni, mikor ilyen helyen dolgoztam.
Más meg engem rúgott volna fel, gondolom.

Működik ez nagyobb alapterületen is. Egyetlen darab, asztalnál megpukkasztott tőkehalmáj konzerv képes egy fél napra élhetetlenné tenni egy 25 fős open officet.

Picit sajnálom, hogy nem került bele a hónapokig a hűtőben érlelődő, és már-már magától onnan kimászó kajamaradékok esete, amiknek nincs gazdája.
Azzal tudtam volna azonosulni. Nálunk arról megy köremail meg hűtőragasz, hogy ugyan takarítsanak már, mert XY időben minden kidobásra kerül.

Viszont kérdés, hogy melyik cégnél van meetingen töltött káposzta?!

"Viszont kérdés, hogy melyik cégnél van meetingen töltött káposzta?!"

Ahova beviszik

Na jó, töltött káposztával nem találkoztam, de bolognai tésztát dobozban hozott be kolléga, mondván, nem volt ideje enni meeting előtt. Kanállal tolta.

A szag mellett még a hangok is idegesítőek tudtak lenni. Nálunk páran lusták voltak kimenni a konyhába tányérért és a reggeli csendben a gépnél úgy ették meg a péksütiket, hogy a papírzacsikból formáztak tányért. Úgy szaggatták a zacsikat, mint egy oroszlán. Alig vártam, hogy megegyék mind a 3-4 péksütit, amit vettek. Természetesen mindegyik zacskóját tépkedni és gyűrkélni kellett.

Legalabb csamcsogtak es hangosan nyeltek melle?

Itoka szurcsoles es / vagy itokaba tunkolas, mert a peksuti szaraz?

Nálunk bezsúfoltak egy beépített főzőlapot is. Volt olyan kolléga aki délben kolbászos tojásrántottát állt neki sütni.

Amíg még volt iroda (a régi világban), inkább jártunk valahová *külső* helyszínre..

Ez mind klasszik, tökéletesen sikerült átadni a hangulatot. Hozzátenném még az edényszárítón minden nap felhalmozódó kupacokat, természetesen snassz elpakolni. Egy ideje én rakom el ha bent vagyok, home office után ha bemegyek mindig bábel tornya vár...

Díjat érdemelne még a hűtő fagyasztórekeszében felejtett olyan kiszállítós kaja, ami a rányomtatott dátum alapján 1,5 éve lejárt, és felbontva, félig elfogyasztva rakta be vki...

Szintén fagyasztóban 1 (!) szelet toastkenyér a zacsijában, címke szerint 1 éve lejárt, a zacskóban több volt a jég mint a kenyér...

Ottfelejtett üres dobozok: időről időre nálunk is szokott lenni kiállítás és vásár, és azt nem tudom felfogni, hogy az hogy lehet, hogy szinte mindig vannak köztük tök drága, márkás, spéci dobozok, shakerek, leveses termosz stb. is. Ha az 50 Ft-os egyutas sz*rt "ottfelejti" vki, megértem. De az 1000 vagy több 1000 Ft-os, üveg aljú, minőségi cuccot? Volt már ottfelejtett nagy jénai edény is, tetővel...

Egy időben gondoltam használnám a hagyományos elektromos kávéfőzőt. 10 próbálkozásból 10x volt bennehagyva a zacc és mosatlan a kiöntője meg full kávéfröcsögés az egész. Inkább maradtam az instant kávénál. A kapszulás se sokkal jobb: abból a használt kapszulákat "felejtik el" kidobni, és a cseppgyűjtőjét kimosni. Ha azzal főzök szökőévente 1x, az én kapszulám rendszerint már nem esik le, mert annyira fullon van és tocsog az alja a kávétól. Az ilyen cuccokat is elpakolom, elmosogatom időnként akkor is ha nem használom, mert egyszerűen bántja a szemem a rendetlenség, kosz, mosatlan csetreszek...

Azt nem tudom hogy ezeknél a kollégáknál otthon is ez van, vagy csak munkahelyen lazul le mindenki? Vagy egyszerűen nagy számok törvénye? Ha 50-ből mindig csak 1-2 ember felejti ott a dobozát, felejt el elpakolni, már az elég a rendetlenséghez sajnos.

[ Szerkesztve ]

Uh ezek mind mesések - a legtöbb dolog nálunk is megvan (volt), főleg a kicsi, zárt teakonyhába...

Viszont, a mi irodánkban szerencsére van külön hűtő, micro (éljenek a halas dolgok!), kávéfőző (rendes darálós).

- Hűtővel van a legkevesebb gond, ott rend van, nem rohad bent kaja, mindenki jelöli a sajátját (pl tej, savanyúság). Ha valami mégis elkezdene mászni, szívfájdalom nélkül megy a kukába, ha nincs tulajdonosa (nagyon ritka az ilyen).

- A mikro a legjobb, ha büntetni akarod az irodát kajával, ezt sajnos nehéz kivédeni... Viszont mivel az irodában van, tisztán van tartva.

- Kávéföző, hehe amikor (végre) csend van, egy kávéfőzéssel fel lehet verni még a holtakat is... Ezt a kávésok rendszeresen takarítják, nem marad benne zacc, szmötyi és a vízkőtlenítés sincs elfelejtve.

Azért anno itt is voltak dolgok a fagyasztóban, pl. kelbimbó, kenyér, félig megkezdet és visszacsomagolt pálcikás jégkrém (WTF!?).

Amúgy ezek a dolgok nagyon függenek az iroda közösségtől. Többségünk 4+ éve dolgozik együtt, az újak meg belerázódnak, nincs választásuk

A vándorló bögre esete Conan-nel [link]

Erről eszembe jutott egy olyan emlék, ami nélkül amúgy jól megvoltam eddig. Évekkel ezelőtt egy kolléga hozott be valami háztáji kaját magának. Máskor is tett ilyet, ez attól lett emlékezetes, hogy ezt a dobozt egy elegáns mozdulattal elhelyezte az asztala alá betolható kis fiókos irodaszekrényre és ottfelejtette.
Nekem tűnt fel az új életforma, mikor az asztala környékén valami nyomtatókábellel varázsoltam és meg is kérdeztem, hogy mi a dobozban az a mini biológialabor a mókás bojtokkal. Azt hiszem, valami hús volt körettel, de ez mindegy is.
A történet attól sokkoló, hogy úgy döntött a büszke tulaj, hogy ha már ilyen szépen növekedésnek indult a cucc, akkor ő ezt ilyen irodai háziállatként tovább fogja tartani megfigyelés alatt, de már az asztalon. Amikor valami új színt produkált, vagy megpróbálta felnyomni a tetőt, még dicsekedett is vele. Nevet adott neki (nem vicc). Azt hiszem Margit lett, de ebben már nem vagyok biztos. Kértük, hogy már vagy vigye haza, vagy dobja ki, de nem.
Margit ott feszített a kiemelt helyen.
Egy nap meguntam a dolgot, és kidobtam a cuccot úgy ahogy volt, mielőtt még továbbfejlődik és tanácsköztársaságot választ.

Főiskolán mi is nevelgettünk egy doboz joghurtot az osztályteremben. Ballagáskor az utánunk jövő osztálynak "adományoztuk".

Nekem olyan élményem van, hogy egy kolega egy adag zöldborsófőzeléket "felejtett" a szekrényén. Kábé félévig. Mondtam, hogy úgy, hogy van, tegye zacskóba, azt kössse össze, és úgy dobja ki, mert akkor talán nem érezni annyira a szagot.
Erre kinyitotta. Az épületet majdnem evakuálni kellett... de az emelet igen érdekesen nézett a kolegára. Miután visszazárta, nem kidobta, hanem zacskóba rejtve egy másik helyen tárolta még vagy 1-2 hónapig. Aztán ott szerencsére kiderült, hogy ez "az", és úgy, ahogy volt, kitettük a konténerbe, kibontás nélkül.

Később egy koleganő felejtett valami túróst a hűtőben, de mire eszébe jutott, már visszajött 1-2 hét szabadságról... ő is megnézte, mi nőtt ki az edénykében. Őrá is érdekes pillantások estek.